

Az elmúlt héten változás állt be a tenyészőhelyek állapotát befolyásoló körülményekben. A folyóinkon ugyan áradás egyelőre továbbra sem vonult le, országosan jelentős mennyiségű csapadék hullott, mely a korábbi aszályos állapotot teljesen megszüntette.
Évek óta egyre nagyobb hangsúllyal és egyre kategorikusabban van jelen a közbeszédben az a felvetés, miszerint a településeken a kémiai szúnyoggyérítés helyett át kellene térni teljes mértékben a biológiai szúnyoggyérítésre.


Az utóbbi évek kevés csapadékot hozó telei után úgy érezhetjük, hogy a mögöttünk hagyott évszak más volt. Az adatokat áttekintve azonban inkább csak a közelmúltbeli benyomások okozta érzékcsalódásunkat tudjuk megállapítani.
Az aszályos időjárás okozta eddigi szúnyogmentességet a Dunán levonult árhullám a folyó mentén fekvő településeken jelentős mértékben megváltoztathatja.



Az utóbbi hetekben nagy hírveréssel került elő a kérdés, hogy ránk emberekre nézve vajon mekkora veszélyt jelent az, hogy a fogott dalos szúnyogok egy részéről kimutatták: hordozzák a szúnyogirtószer hatóanyagával szembeni rezisztenciát okozó gént.
A nyári hónapokban újra és újra fellángol a vita a szúnyoggyérítés módjáról. A biológiai módszerek hívei környezetbarát megoldásokat sürgetnek, míg a kémiai gyérítés támogatói a gyors eredményeket hangsúlyozzák.


Aktuálisan Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és a Tisza-tó régió egyes részterületein vannak jelen számottevő összkiterjedésben az embert támadó fajok fejlődését lehetővé tevő tenyészőhelyek.
A csapadékhullások változó mértékben érintették hazánk egyes régióit.


A jelenlegi időjárási körülmények alapján, amennyiben azokban a tavaszi, vagy kora nyári időszakban érdemi változás nem áll be, a hosszútávú prognózisok bizonytalanságával ugyan, de egy szúnyogártalomban kifejezetten szegény szezont is jósolhatnánk
A Duna és a Rába mentén, a folyóáradások mellett egyelőre a hőmérsékleti értékek is kedvezőek egy esetleges lárvafejlődés számára.


Az idei év eddig kegyes volt velünk, a szabadban töltött időt – néhány korai, nagyobb termetű faj, valamint az inváziósok állományait leszámítva – csak kevéssé keserítették meg a szúnyogok.
2024. május 17-én pótolhatatlan veszteség érte nem csak munkacsoportunkat, de az egész hazai biológus társadalmat. Élete 93. évében távozott az élők sorából a magyar klasszikus entomológia talán utolsó, halála napjáig aktív, nagy alakja.


Az embert támadó csípőszúnyogok fejlődésének sajátossága, hogy sekély, időszakos vizekben élő lárváikból, a környezet hőmérsékletétől függő tempóban, fejlődnek ki repülő alakjaik, az imágók.
Az utóbbi egy hónapban a szúnyogtenyészőhelyek élőhelyi körülményei megváltoztak. Kezdetben a szúnyoglárvák fejlődése lelassult (a napi középhőmérsékletek drasztikus csökkenése miatt), továbbá az embert támadó fajok fejlődése számára alkalmas új tenyészőhelyek kialakulásának esélyei lecsökkentek (a csapadékhiányos időjárás miatt).


A novemberi és decemberi intenzív csapadékhullásoknak köszönhetően, nem csak a Balaton és a Velencei-tó vízszintje emelkedett meg, de a téli ünnepi időszakban és január elején a Dunán jelentős kiterjedésű ártéri tenyészőhelyeket létrehozó mértékű áradás vonult le. A Tiszán egy a fentihez hasonló nagyságrendű áradás az elmúlt hetekben tetőzött.
A legújabb kiszerelési forma és a kijuttatás technológia birtokában kíváncsiak voltunk arra, hogy a gyakorlati kijuttatás során a tenyészőhelyekre kerülő BTI mennyiség milyen mértékben és mennyi ideig okozza a szúnyoglárvák pusztulását.


Az utóbbi években egyes piaci szereplőktől sokat halljuk, hogy LiDAR-felvételek (felszínmodellek létrehozásához alkalmas lézer alapú távérzékelési módszer) a biológiai gyérítésekhez kiemelten fontos tenyészőhely-térképezés minden problémáját könnyen és gyorsan megoldják.
A mögöttünk álló nyár semmilyen tekintetben sem vethető össze a megelőzővel. Az idei áradások, ismétlődő, tartamos, illetve intenzív csapadékhullások teljesen más feladatok adtak a közelmúltbeli, zömmel aszályos időjárás mellet zajlott, gyérítési programokéhoz képest.


2023-ban a biológiai szúnyoggyérítések részaránya, a hazánkban korábban jellemzőhöz képest, a tudományos és a társadalmi elvárásoknak megfelelően, jelentős mértékben növekedett.
Az elmúlt hét a Dunántúl északi kétharmadában jelentős csapadékhullást hozott, ennek következtében számottevő kiterjedésű tenyészőhelyek jöttek létre az ide tartozó régiókban (így a kiemelten látogatott Balatonnál és Velencei-tónál is). Ezen tenyészőhelyek területén ugyancsak biológiai gyérítések elvégzése lesz szükséges a következő hetekben.

A napokban megindult szúnyogáradatot látva sokan teszik fel a kérdést, hogy honnan jön ez a sok vérszívó.

A granulátummal történő kivitelezés gyakorlati megvalósításával jelentősen növelhető lesz a biológiai szúnyoggyérítésben részesített területek mérete és hatékonysága hazánkban.
Az ember szempontjából kártékony vagy kellemetlen élőlények ellen használt anyagok (biocidek) alkalmazása szükséges rossznak tekinthető. Az alábbiakban e biocidek közül a kémiai szúnyogirtó és riasztó szerekről, hatóanyagokról kialakult – véleményünk szerint az utóbbi időben erősen eltorzított – képet szeretnénk néhány gondolattal pontosítani.

Lassan hozzá kell szoknunk, hogy hazánkban nem csak a politikához, a labdarúgáshoz [itt egy hosszú felsorolás mellőzve], de a szúnyog-kutatáshoz és a szúnyog-gyérítéshez is mindenki ért. Nap, mint nap olvashatjuk a sajtóban, hogy megveszekedetten elavult szemléletű az, aki nem automata (természetesen bluetooth-kapcsolattal, sőt, önálló facebook-profillal rendelkező) szén-dioxid-csapdázással dönti el egy adott szúnyog-gyérítés indokoltságát.






Cím:
8360 Keszthely,
Vak Bottyán utca 37.
CONTACTS
pannonia(kukac)pkkft.hu
facebook.com/szunyoggyerites/
© 2016 Minden jog fenntartva Pannónia Központ Kft.

Az utóbbi évek kevés csapadékot hozó telei után úgy érezhetjük, hogy a mögöttünk hagyott évszak más volt. Az adatokat áttekintve azonban inkább csak a közelmúltbeli benyomások okozta érzékcsalódásunkat tudjuk megállapítani.
Megosztás