Az utóbbi években egyes piaci szereplőktől sokat halljuk, hogy LiDAR-felvételek (felszínmodellek létrehozásához alkalmas lézer alapú távérzékelési módszer) a biológiai gyérítésekhez kiemelten fontos tenyészőhely-térképezés minden problémáját könnyen és gyorsan megoldják.

A valóság feltárása érdekében munkacsoportunk térinformatikus munkatársai elvégeztek egy vizsgálatot, mely során UAV LiDAR technológiával gyűjtöttek adatokat (300 pont/m2) egy 65 hektáros, valamint egy 130 hektáros mintaterületen.

A gyűjtött adatokból létrehozható volt egy vegetáció nélküli (digitális terrain model, DTM), valamint egy vegetációt is tartalmazó (digital surface model, DSM) felszínmodell. Ezek birtokában a potenciális szúnyogtenyészőhelyek lehatárolásához elegendő egy általános elöntési szintet megadni, és a modell azonnal megmutatja a lokális mélyedéseket.

Az eredményeink szerint UAV LiDAR technológiával a sűrű fás vegetációval borított felszínek alatt is hatékonyan volt azonosítható a földfelszín geometriája, azonban a módszer általános alkalmazhatóságát több tényező is akadályozza. Egyrészt a DTM a különféle irreleváns tereptárgyakat (pl. kidőlt fatörzsek) is tartalmazza – azokat valódi felszínként értelmezve. Probléma továbbá, hogy vízborítás esetén a LiDAR-technológia nem eredményes, ugyanis a lézersugár a vízfelszín alatt képtelen pontosan azonosítani a földfelszínt – ez esetben a terepmodell felszíne erősen tagolt, irreális mintázatot mutat. A harmadik problémaként azt tártuk fel, hogy ártereken a vegetáció gyakran annyira sűrű, hogy a lézersugarak egyáltalán nem érik el a valódi felszínt.

Összegzésként elmondható, hogy szúnyogtenyészőhelyek UAV-alapú, drónnal végrehajtott, LiDAR technikával történő azonosítása az egyik leghatékonyabb módszer, amennyiben a felmérendő terület kiterjedése néhány száz, esetleg ezer hektár. Ez a mérettartomány jellemzően alkalmassá teszi a módszert egy-egy település külterületének vizsgálatára. Részletesebb, pontosabb, esetleg nagyobb kiterjedésű felmérésekhez azonban a fentinél lényegesen nagyobb idő-pénz-erőforrás ráfordítással kell számolnunk.

Szerző és fényképek: Pannónia Központ Kft. munkacsoport