A Tiszán és mellékfolyóin korábban levonult árhullám nagy kiterjedésben hozott létre ártéri tenyészőhelyeket. Ezekben a szúnyoglárvák tömeges fejlődése zajlik, ezért ott több körben történik, korábban folyadékos, majd a lombfakadást követően jelenleg már granulátumos, légi biológiai kezelés.

Az elmúlt héten a Dunán árhullám vonult le (az ausztriai és észak-dunántúli csapadékhullásoknak köszönhetően). A magas vízszint viszonylag rövid ideig való fennállását követően az ártereken foltos mintázattal alakultak ki az embert támadó fajok nagy tömegű fejlődését lehetővé tevő tenyészőhelyek (részben a magas vízállás, részben a kavicstakarón keresztüli átszivárgás és csapadékhullás következményeként). A vízfelületek kiterjedése gyorsan csökken, de azok feltehetően a bennünk megjelenő lárvák kifejlődéséhez elegendő ideig fennmaradnak majd. Ezen, a tiszaiaknál később megjelent, ártéri tenyészőhelyek biológiai kezelése a földi folyadékos és légi granulátumos módszerekkel a 18. héten lesz leginkább indokolt.

Az elmúlt hét a Dunántúl északi kétharmadában jelentős csapadékhullást hozott, ennek következtében számottevő kiterjedésű tenyészőhelyek jöttek létre az ide tartozó régiókban (így a kiemelten látogatott Balatonnál és Velencei-tónál is). Ezen tenyészőhelyek területén ugyancsak biológiai gyérítések elvégzése lesz szükséges a következő hetekben.

A biológiai gyérítések sem lesznek képesek megakadályozni teljes mértékben a szúnyogok kifejlődését – országosan védett természeti területek, rejtett erdei tenyészőhelyek, települési belterületek mikrotenyészőhelyeinek (pl. gyepes árkok) kezelése ugyanis egyelőre nem megoldott. A következő hetekben ezért, főképp a Tisza- és Duna-menti régiók esetében, a szúnyoghelyzet markáns megváltozása várható – az imágók csípéseinek megjelenésével.

(adatok: met.hu, idokep.hu és hydroinfo.hu)

Szerző és fényképek: Pannónia Központ Kft. munkacsoport