Az idei év eddig kegyes volt velünk, a szabadban töltött időt – néhány korai, nagyobb termetű faj, valamint az inváziósok állományait leszámítva – csak kevéssé keserítették meg a szúnyogok.

    A kissé korán érkezett Medárdi, monszunszerű időjárás, valamint, ezzel összefüggésben, a Duna és néhány kisebb folyó igencsak számottevő áradása azonban jelentős mértékben fogja megváltoztatni a helyzetet. Július közepéig, főképp hazánk középső és nyugati felében, igencsak „csípős hetek” jönnek.

    A legkomolyabb ártalom várhatóan a Duna-mentén jelentkezik majd. Az áradásnak köszönhetően a folyó mentén nagy összefüggő ártéri tenyészőhelyek vannak kialakulóban, melyek az embert támadó fajok tömeges fejlődését teszik majd lehetővé. Jelenleg a folyó vízszintje még magas, a lárvák fejlődése a gátszegélyekben indult el – de ott tömeges. Az imágók első állományainak kirepülése a 25. héten várható. A Duna vízszintjének – jelenlegi előrejelzések szerint lassú – csökkenését követően alakulnak majd ki a, zömmel fás vegetációval fedett, nagy kiterjedésű ártéri tenyészőhelyek, melyek az újabb, az elsőnél jóval nagyobb tömegű imágókirepülést fognak eredményezni. A fentiek miatt a földi biológiai gyérítések a gátszegélyekben már meg is kezdődtek, a légi granulátumszórásos biológiai gyérítések elindítása várhatóan a 25. hét második felétől lesz indokolt.

    Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a biológiai gyérítésekkel több ok miatt sem megoldható a szúnyogártalom megelőzése:

        1) az országos védett természeti területek (melyek jelentős forrásai a szúnyogártalomnak) egyelőre nem kapnak biológiai kezelési engedélyt,

        2) az élőhelyi viszonyokhoz teljes mértékben adekvát biológiai szúnyoggyérítési módszerek sem biztosíthatják a tenyészőhelyek teljes körű kezelését (sűrű növényzetfedettség, elérhetetlenség). Emiatt az érdemi csípésszámok – ott, ahol eddig még nem – már a 25. héten megjelennek majd, de igazán intenzív földi kémiai kezelésekre várhatóan a 26. héttől lesz szükség – a gradáció összeomlásáig (4-6 hét).

    A helyzetet nehezíti, hogy az ország számos régiójában, az intenzív és tartós csapadékhullásoknak köszönhetően, ártértől független csapadékvíz eredetű tenyészőhelyek is nagy számban és összkiterjedésben jöttek létre (erdő- és gyepterületek, gyepes árkok, csatorna- és tószegélyek területén). Ezekből a szúnyogállományok kirepülése a folyóárterek kapcsán leírtakkal azonos ütemben várható.

    Összességében Magyarország területének a zömén fel kell készülni arra, hogy június utolsó heteiben, és július első felében igencsak szükség lesz a szúnyogok elleni egyéni védekezésre is (szúnyoghálók, szabadtéri ventilátorok és füstölők, riasztó spray-k és kenőcsök alkalmazása).

Szerző és fényképek: Pannónia Központ Kft. munkacsoport