Az írásainkban sok esetben rögzítettük, hogy az embert támadó szúnyog fajok jelentős részének annyi generációja fejlődik ki évente, ahányszor számukra a tenyészőhelyeiken a körülmények a fejlődésük számára alkalmassá válnak.

A mostani napokban ilyen körülmények formálódnak főképp a Duna és a Rába mentén, ugyanis a folyóáradások mellett egyelőre a hőmérsékleti értékek is kedvezőek egy esetleges tömeges lárvafejlődés számára.

A hőmérsékleti viszonyok alakulása azért fontos, mert a jelenlegi áradás által nagy kiterjedésben kerültek elöntésre olyan területek, melyek az embert támadó ártéri csípőszúnyogfajoknak nem fejlődési helyei. Ezek között kell említeni a szántóterületeket és mesterséges felszíneket – melyek nem tartoznak a fenti fajok nőstényeinek tojásrakó helyei közé. Ezek területén legfeljebb a vízfelszínre petéző, a humán szúnyogártalom szempontjából nem számottevő fajok lárvái lehetnek aktuálisan jelen.

Az ártéri csípőszúnyogfajok tenyészőhelyei akkor aktivizálódnak majd, mikor az árhullám teljesen levonul és kialakulnak azok az ártéri tenyészőhelyek, melyek sekély vizűek, nem mozognak, hal- és kétéltűmentesek, a korábbi áradások során lerakott csípőszúnyogtojásokat viszont nagy tömegben tartalmaznak.

A fenti tenyészőhelyek aktivizálódására a 40. héten elején lehet számítani. Kis optimizmusra ad okot, hogy szeptember-október fordulójától a hőmérsékleti értékek, az előrejelzések szerint, csökkenni fognak – ami a megjelenő lárvák fejlődését lassítja majd.

Szerző és fényképek: Pannónia Központ Kft. munkacsoport