A nyári hónapokban újra és újra fellángol a vita a szúnyoggyérítés módjáról. A biológiai

módszerek hívei környezetbarát megoldásokat sürgetnek, míg a kémiai gyérítés támogatói a

gyors eredményeket hangsúlyozzák.

Ahogy az ideihez hasonló aszályos nyarakon lenni szokott, most is elárasztották a különféle

internetes felületeket a „biológiai gyérítéssel megoldható a szúnyogmentesség, miért

mérgezzük mégis a környezetünket?” típusú bejegyzések, szócikkek és vélemények.

A „tájékoztatók” és „magyarázatok” terjesztői a legtöbb esetben jóhiszemű, a környezetükért,

saját és családjuk egészségért aggódó emberek, akiknek a tisztánlátását a kémiai és/vagy

biológiai gyérítés kérdésben néhány pártatlan információval szeretnénk segíteni.

Biológiai szúnyoggyérítés – természetes megoldás

A biológiai gyérítés során természetes ellenségeket vagy biológiai anyagokat alkalmaznak a

szúnyoglárvák ellen.

Előnyei:

• Környezetbarát: nem károsít más rovarokat, illetve madarakat vagy vízi gerinces

élőlényeket.

• Célzott: a Bacillus thuringiensis israelensis (Bti) nevű baktérium megfelelő alkalmazás

mellett kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el.

• Hosszú távon fenntartható: nem alakul ki rezisztencia, és nem szennyezi a

környezetet.

Hátrányai:

• Csak a lárvák ellen hatásos, a kifejlett szúnyogokat nem pusztítja el.

• Pontos alkalmazást igényel: a tenyészőhelyeket fel kell deríteni és megfelelő

időpontban kezelni.

• Lassabb hatás: nem nyújt azonnali enyhülést a csípések ellen.

Kémiai szúnyoggyérítés – gyors beavatkozás

A kémiai gyérítés során rovarirtó szereket permeteznek a levegőbe, amelyek a kifejlett

szúnyogokat pusztítják el.

Előnyei:

• Gyors hatás: látványosan csökkenti a szúnyogok számát rövid idő alatt.

• „Bőrükön érezhető” enyhülést nyújt a lakosságnak.

Hátrányai:

• Nem szelektív: más rovarokat (pl. méheket, , árvaszúnyogokat, apróbb legyeket) is

elpusztíthat.

• Környezeti terhelés: a hatóanyagmolekulák felhalmozódhatnak a talajban és a

vízben.

• Egészségügyi kockázatok: érzékeny csoportoknál (gyermekek, idősek, asztmások)

irritációt okozhat.

Melyik a jobb?

A kérdés nem fekete-fehér. A szakértők szerint a leghatékonyabb stratégia az integrált

szúnyoggyérítés, amely ötvözi a biológiai módszereket, a lakossági megelőzést (pl. pangó

vizek felszámolása), és csak indokolt esetben alkalmaz kémiai beavatkozást.

Milyen szabályozás alapján történik a biológiai és kémiai szúnyogirtószerek

kijuttatása?

A szúnyogirtószerek Magyarországon történő forgalomba hozatalát és felhasználását az

Országos Tisztifőorvos által vezetett Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ

engedélyezi a vonatkozó jogszabályok és az EU más tagállamaiban is használt útmutatók

szerint.

Az irtószerfelhasználás ugyancsak szigorú jogszabályok szerint történik, melyeknek való

megfelelést a területileg illetékes járási hivatalok végzik.

Természetvédelmi területeken történik-e szúnyoggyérítés?

A kémiai gyérítések természetvédelmi területeket soha nem érintenek – sőt a fenti körbe

tartozó élőhelyeken alapvetően a biológiai gyérítés sem engedélyezett.

Tényleg döntés kérdése, hogy biológiai vagy kémiai módszerrel történik-e a

szúnyoggyérítés?

A kémiai és a biológiai szúnyoggyérítés alkalmazása között nem hozható vagylagos döntés;

azaz a kémiai gyérítés nem, vagy csak nagyon speciális esetekben és kis területekre

korlátozottan, váltható ki biológia gyérítéssel. Utóbbit több tényező támasztja alá: (1) az

embert támadó szúnyogfajok olyan fejlődési helyei, mint a többségében külterületen

elhelyezkedő, rejtett mikrotenyészőhely-hálózatok (pl. erdei pocsolyák) biológiai módszerrel

soha nem lesznek teljes körűen kezelhetők; (2) országos védett természeti területeken

biológiai gyérítés sem történik, ugyanakkor azok gyakran nagy tömegű szúnyogállományok

fejlődési helyei; (3) az inváziós fajok lakott magánterületeken lévő tenyészőhelyeinek száma

a lakosság bevonásával csökkenthető, de azok teljes körű „ártalmatlanítása” szintén

kizárható.

Tényleg akkora pusztítást okoz a földi kémiai gyérítés a kezelt területek

rovarközösségeiben?

Az irtószerek nem célszervezetekre gyakorolt hatásának legutóbbi egzakt vizsgálata egy ma

már nem használt hatóanyaggal történt. Tekintettel arra, hogy a téma ennyire a társadalom

érdeklődésének középpontjában van jelenleg zajlik az aktuálisan használt hatóanyag nem

célszervezetekre gyakorolt hatásának átfogó vizsgálata (az egyik hazai jelentős kutatóintézet

vezetésével). Ez utóbbi kutatás eredményei lesznek majd igazán irányadóak a kémiai

szúnyoggyérítés jelenlegi gyakorlatának megítélésében.

További bőséges és részletes információka a témában itt: szunyog.net és itt:

pkkft.hu

#csiposzunyog  #szunyoggyerites #szunyogirtas

Szerző és fényképek: Pannónia Központ Kft. munkacsoport