Duna 2021

Eredményes szezon után

Idén jelentősen kevesebb lakossági panasz, illetve média-figyelem szegeződött a szúnyogproblémára. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy a már tavasszal megkezdett légi folyadékos biológiai gyérítéseket követően intenzív légi granulátumos kezelések történtek – kiegészülve a szintén lárvák elleni földi beavatkozásokkal. 

Légi kémiai szúnyoggyérítés: Se veled, se nélküled?

A légi szúnyoggyérítés ULV (Ultra low volume) technológiával hosszú évtizedekig használatban volt hazánkban. 

2021.06.08.
2021.06.08.

Szúnyogok a hőség idején

A korábbi csapadékhullások és folyóáradások eredményeként fejlődő szúnyogok ellen, a biológiai gyérítéseket követően, ahol ez szükséges, rendszeres kémiai kezelések zajlanak. 

Honnan jönnek a szúnyogok? Miért nem lehet mindenhol biológiai gyérítés?

A napokban megindult szúnyogáradatot látva sokan teszik fel a kérdést, hogy honnan jön ez a sok vérszívó. 

2021.06.08.
Balaton szúnyog

Vihar előtti csend

A sekély vizű tenyészőhelyeken javában zajlik a szúnyoglárvák fejlődése. Utóbbit az alacsonyabb hőmérséklet jelentősen lassítja.

Szúnyogszezon ON

Hirtelen változás az időjárásban=hirtelen változás a szúnyoghelyzetben. Az elmúlt napok csapadékhullása alapjaiban változtatja meg a június hónappal kapcsolatos várakozásokat. 

Balatonakarattya 2021.05.18.
Szolnok 2021.05.12.

Jelentős területi különbségek, továbbra is

A hosszas aszályos tavaszi periódus, majd az elmúlt hetek csapadékhullásai országosan nagyjából azonos mintázattal jelentkeztek, így a korábbi területi különbségek továbbra is fennállnak.

Korai szezonkezdés várható, de jelentős területi különbségekkel

Az idei évben is vállalkozunk a szokásos márciusi szezonprognózisunkra – annak tudatában, hogy az egyre rapszodikusabbá váló időjárásunk bármikor keresztülhúzhat minden számítást.

Balaton Szigligetnél

Szén-dioxid-csapdás vizsgálatainkról

Az utóbbi években sok médiafelületen monitoring „csodafegyverként” került emlegetésre a csípőszúnyogok gyűjtését szolgáló szén-dioxid-csapda.

A felhasználásra javasolt eszközök a témával foglalkozó szakértők körében évtizedek óta jól ismert előnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek. Arra, hogy a humán ártalom aktuális szintjének meghatározása során miért kell szakmai szempontokból kellő óvatossággal kezelni az ilyen típusú csapdák által szolgáltatott adatokat már korábban is felhívtuk a figyelmet:. 

pkkft.hu 2021.02.20.

A beporzó rovarok diverzitás-csökkenésének szúnyoggyérítéssel kapcsolatos aspektusai

NÖVÉNYVÉDELEM 2020, 81 [N. S. 56]: 12

A beporzó rovarok diverzitás-csökkenésének szúnyoggyérítéssel kapcsolatos aspektusai
Az elmúlt szezonban is sok figyelmet kapott mind tudományos körökben, mind az elektronikus médiában a beporzók és a kémiai szúnyoggyérítés viszonya, valamint a biológiai szúnyoggyérítés minden problémát megoldó volta. A témában való tisztánlátást nagyban segítheti egy most megjelent, a rendelkezésre álló kutatási eredményeket és információkat összegző, cikk. TOVÁBB>>

A szúnyoggyérítés placebója: a „média-biológia”

„…az emberiség mindig is a post-truth [igazságon túli] világában élt. A Homo sapiens egy post-truth faj, amelynek ereje azon alapul, hogy fikciókat talál ki és hisz el.” (Y.N. Harari: 21 lecke a 21. századra)

A mottóban szereplő ténnyel tisztában vagyunk, de hisszük, hogy a kutatóknak és a független szakértőknek mégiscsak kötelező a valóság, az igazság és a tények keresése. Ennek megfelelően korábbi bejegyzéseinkben („A mikrotenyészőhelyekről”; „Szúnyogok hava”, „Komoly áradás a Tiszán”) többször is szóltunk arról, hogy az utóbbi hetek szúnyogártalma mitől alakult ki és az miért nem volt kezelhető tisztán biológiai gyérítésekkel.

ÁTTÖRÉS A LÉGI BIOLÓGIAI SZÚNYOGGYÉRÍTÉS GYAKORLATÁBAN

A granulátummal történő kivitelezés gyakorlati megvalósításával jelentősen növelhető lesz a biológiai szúnyoggyérítésben részesített területek  mérete és hatékonysága hazánkban.

SZÚNYOGGYÉRÍTÉS ÉS KUTATÁS
konferencia előadás

A 2019. december 17-én az MTA Székházában megtartott, Szúnyoggyérítés és kutatás című tudományos ülésen munkacsoportunk eredményei is szerepeltek. Az előadást a 2019-ben gyakran előkerülő témák, így a tenyészőhely-térképezéssel kapcsolatos fejlesztések, továbbá a biológiai gyérítések részarány-növelésével kapcsolatos korlátok bemutatására, arra, hogy a gyérítések indokoltságának eldöntésére a csípésszám-mérés még mindig alkalmasabb módszer mint a szén-dioxid-csapdázás, valamint a kémiai gyérítések nem célszervezetekre gyakorolt hatását vizsgáló kutatások módszertani problémáira súlyoztuk. A előadás diasora az alábbi linken tekinthető meg: 

A hazai csípőszúnyogok elterjedésének és ökológiájának megismerésére irányuló korábbi és jelenleg folyó kutatások

A hazai csípőszúnyogok elterjedésének és
ökológiájának megismerésére irányuló
korábbi és jelenleg folyó kutatások

Kenyeres Zoltán Pannónia Központ Kft. munkacsoportja 

MTA Székház 2019. augusztus 26.

KELL-E FÉLNI A SZÚNYOGOK ELLENI KÉMIAI VÉDEKEZÉSTŐL?

KELL-E FÉLNI A SZÚNYOGOK ELLENI KÉMIAI VÉDEKEZÉSTŐL?

Az ember szempontjából kártékony vagy kellemetlen élőlények ellen használt anyagok (biocidek) alkalmazása szükséges rossznak tekinthető. Az alábbiakban e biocidek közül a kémiai szúnyogirtó és riasztó szerekről, hatóanyagokról kialakult – véleményünk szerint az utóbbi időben erősen eltorzított – képet szeretnénk néhány gondolattal pontosítani.

A csapadékos időjárásnak köszönhetően országosan, így a Balaton környékén is – az elmúlt évekhez képest – nagyobb egyedszámban elszaporodtak az embereknek sok kellemetlenséget okozó csípőszúnyogok. Az idei „szúnyoghelyzetet” azonban nem nevezhetjük rendkívülinek. A Balatonnál voltak ennél jóval szúnyogosabb évek is.

Csípésszám mérés vs. szén-dioxid-csapdával történő sűrűségmérés

Lassan hozzá kell szoknunk, hogy hazánkban nem csak a politikához, a labdarúgáshoz [itt egy hosszú felsorolás mellőzve], de a szúnyog-kutatáshoz és a szúnyog-gyérítéshez is mindenki ért. Nap, mint nap olvashatjuk a sajtóban, hogy megveszekedetten elavult szemléletű az, aki nem automata (természetesen bluetooth-kapcsolattal, sőt, önálló facebook-profillal rendelkező) szén-dioxid-csapdázással dönti el egy adott szúnyog-gyérítés indokoltságát.

A FONTOSABB SZÚNYOGFAJOKRÓL

A csípőszúnyogok stratégiája 

Gyötrő szúnyog
(Aedes vexans)

Oldalfoltos szúnyog (Ochlerotatus sticticus)

Mocsári szúnyog (Coquillettidia richiardii) 

Ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus)

Hol vannak a szúnyogok télen?


Sokan meglepetten tudósítanak a szúnyogokkal való téli találkozásaikról. Korántsem kell azonban ezeket a helyzeteket rendellenességként kezelni.   

Munkacsoportunk kutatói a közelmúltban jelentettek meg egy összefoglaló közleményt a csípőszúnyogok – köztük a nemrég nálunk is megjelent ázsiai bozótszúnyog - magyarországi telelési szokásairól. TOVÁBB>>

Megosztás

2020-ban megjelentetett cikkek

2019-ben megjelentetett cikkek

2011-től megjelentetett cikkek 2018 végéig

Cím:
8360 Keszthely,
Vak Bottyán utca 37.

CONTACTS
pannonia(kukac)pkkft.hu
facebook.com/szunyoggyerites/

© 2016 Minden jog fenntartva Pannónia Központ Kft.

NYILATKOZAT