html site templates

Tovább tart a "szúnyogínség"

Szerző: Munkacsoport 2020.05.15.

Szigetköz aszályos tavasz 2020. május. 15.

Megszokott jelenség, hogy május elején-közepén, a melegedő időjárással együtt, esténként nagy tömegben megjelennek a szúnyogok is. Az év ezen időszaka ugyanis nem csak az évente több generációt kireptető fajoknak kedvez, de velük együtt ilyenkor jellemző az egygenerációs, általában nagyobb termetű, fajok szárnyra kelése is. Az idei évben azonban – köszönhetően az aszályos tavasznak – egyelőre tartós szúnyogínséget tapasztalunk.

A kezelendő tenyészőhelyek jó része mostanra kiszáradt (vagy eleve száraz is volt) ezért nem hogy kémiai, de, a néhány héttel ezelőtt még indokolt és sikeres biológiai kezeléseket követően, jelenleg lárvagyérítések sem szükségesek. Az, hogy most nem történnek biológiai gyérítések, a szezonbeli szúnyogártalmat nem fogja befolyásolni, hiszen a vízhiányos állapot eleve nem kedvez a lárvák megjelenésének és fejlődésének. 

A szervezetten biológiai úton nem gyéríthető, kisméretű, elszórtan elhelyezkedő mikrotenyészőhelyekről (apró vízgyülemek, faodvak és hasonló élőhelyek) kis egyedszámban kirepült imágók – elsősorban erdőszegélyeken, illetve azok közelében fekvő településrészeken – azonban még ilyen ínséges időkben is okozhatnak kisebb panaszokat. 

A tenyészőhelyek szakértők általi nyomon követése zajlik, amint az élőhelyeken a lárvák megjelenésével követett vízborítás alakul ki, újabb biológiai kezelésekre kerül majd sor. Ugyanez mondható el a kémiai gyérítések indokoltságának figyelemmel kíséréséről is. A kémiai szúnyoggyérítések tervezése és elrendelése során azonban azt is fontos figyelembe venni, hogy a lokális ártalmak kezelése semmiképp ne járjon aránytalan nagy környezetterheléssel vagy veszélyeztetéssel más rovarokra nézve.

ÁTTÖRÉS A LÉGI BIOLÓGIAI SZÚNYOGGYÉRÍTÉS GYAKORLATÁBAN

A granulátummal történő kivitelezés gyakorlati megvalósításával jelentősen növelhető lesz a biológiai szúnyoggyérítésben részesített területek  mérete és hatékonysága hazánkban.

Aszályos tavasz

A téli csapadékhullásokból visszamaradt tenyészőhelyeken (ahol ilyenek voltak) megtörténtek az első biológiai gyérítések. Az elmúlt hónap azonban meglehetősen kevés esőt hozott, folyóinkat is elkerülték az áradások.

A NNKözpont szervezett szúnyogirtással kapcsolatos tájékoztatása helyi önkormányzatok részére

Háttérbe húzódott szezonkezdés

Ez a tavasz és koranyár – jogosan – nagy valószínűséggel nem a szokásos szúnyogproblémákról, hanem a COVID-19 vírus elleni küzdelemről és az általa okozott veszteségek minimalizálásáról fog szólni. Ettől függetlenül az idei évben is közzétesszük a szezonra vonatkozó szokásos márciusi prognózisunkat. 

Az ázsiai bozótszúnyog biológiájával kapcsolatos legújabb eredmények

Az ázsiai bozótszúnyog biológiájával kapcsolatos legújabb eredmények

Munkacsoportunk ázsiai bozótszúnyogra (Aedes japonicus) vonatkozó legújabb eredményei megjelentek a Parasitology Research című tudományos folyóiratban. Ezek alapján az Európában inváziós ázsiai bozótszúnyog a Dunántúlon aktívan terjed a kertesházas, kisebb erdőfoltokat tartalmazó élőhely-mozaikokban. A faj ugyanakkor az embert csípő szúnyog-együttesekben alárendelten van jelen. Lakókörnyezetünkben való előfordulását a fő élőhelyein (nagyobb méretű esővízgyűjtők) történő beavatkozásokkal mérsékelhetjük: az esővízgyűjtő hordókat, egyéb víztárolókat fedjük le, vagy sűrű szövésű hálóval takarjuk le, továbbá ne tároljunk a szabadban olyan tárgyakat, melyekben esővíz halmozódhat fel.

Sáringer Gyula szoboravató ünnepség

2020. jsnuár 17.

Egykori kollégái, barátai, tisztelői és családtagjai részvételével felavatták Sáringer Gyula akadémikus, a kísérletes rovarökológia és a növényvédelmi állattan neves kutatójának, a magyarországi biológiai szúnyoggyérítés egyik megalapozójának mellszobrát Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Karának udvarán található szoborparkban. Tudását nem csak fiának és unokájának adta át, de büszkék vagyunk rá úgy is mint a hazai csípőszúnyog kutatással és gyakorlati fejlesztéssel foglalkozó Pannónia Központ megalapítójára. Az egybegyűltek emlékeztek a kedves kollégára, tanárra és családapára, akinek élete és munkássága a mai napon méltó és visszavonhatatlan elismerést kapott.

SZÚNYOGGYÉRÍTÉS ÉS KUTATÁS
konferencia előadás

A 2019. december 17-én az MTA Székházában megtartott, Szúnyoggyérítés és kutatás című tudományos ülésen munkacsoportunk eredményei is szerepeltek. Az előadást a 2019-ben gyakran előkerülő témák, így a tenyészőhely-térképezéssel kapcsolatos fejlesztések, továbbá a biológiai gyérítések részarány-növelésével kapcsolatos korlátok bemutatására, arra, hogy a gyérítések indokoltságának eldöntésére a csípésszám-mérés még mindig alkalmasabb módszer mint a szén-dioxid-csapdázás, valamint a kémiai gyérítések nem célszervezetekre gyakorolt hatását vizsgáló kutatások módszertani problémáira súlyoztuk. A előadás diasora az alábbi linken tekinthető meg: 

A hazai csípőszúnyogok elterjedésének és ökológiájának megismerésére irányuló korábbi és jelenleg folyó kutatások

A hazai csípőszúnyogok elterjedésének és
ökológiájának megismerésére irányuló
korábbi és jelenleg folyó kutatások

Kenyeres Zoltán Pannónia Központ Kft. munkacsoportja 

MTA Székház 2019. augusztus 26.

KELL-E FÉLNI A SZÚNYOGOK ELLENI KÉMIAI VÉDEKEZÉSTŐL?

KELL-E FÉLNI A SZÚNYOGOK ELLENI KÉMIAI VÉDEKEZÉSTŐL?

Az ember szempontjából kártékony vagy kellemetlen élőlények ellen használt anyagok (biocidek) alkalmazása szükséges rossznak tekinthető. Az alábbiakban e biocidek közül a kémiai szúnyogirtó és riasztó szerekről, hatóanyagokról kialakult – véleményünk szerint az utóbbi időben erősen eltorzított – képet szeretnénk néhány gondolattal pontosítani.

A csapadékos időjárásnak köszönhetően országosan, így a Balaton környékén is – az elmúlt évekhez képest – nagyobb egyedszámban elszaporodtak az embereknek sok kellemetlenséget okozó csípőszúnyogok. Az idei „szúnyoghelyzetet” azonban nem nevezhetjük rendkívülinek. A Balatonnál voltak ennél jóval szúnyogosabb évek is.

Csípésszám mérés vs. szén-dioxid-csapdával történő sűrűségmérés

Lassan hozzá kell szoknunk, hogy hazánkban nem csak a politikához, a labdarúgáshoz [itt egy hosszú felsorolás mellőzve], de a szúnyog-kutatáshoz és a szúnyog-gyérítéshez is mindenki ért. Nap, mint nap olvashatjuk a sajtóban, hogy megveszekedetten elavult szemléletű az, aki nem automata (természetesen bluetooth-kapcsolattal, sőt, önálló facebook-profillal rendelkező) szén-dioxid-csapdázással dönti el egy adott szúnyog-gyérítés indokoltságát.

A FONTOSABB SZÚNYOGFAJOKRÓL

A csípőszúnyogok stratégiája 

Gyötrő szúnyog
(Aedes vexans)

Oldalfoltos szúnyog (Ochlerotatus sticticus)

Mocsári szúnyog (Coquillettidia richiardii) 

Ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus)

Hol vannak a szúnyogok télen?


Sokan meglepetten tudósítanak a szúnyogokkal való téli találkozásaikról. Korántsem kell azonban ezeket a helyzeteket rendellenességként kezelni.   

Munkacsoportunk kutatói a közelmúltban jelentettek meg egy összefoglaló közleményt a csípőszúnyogok – köztük a nemrég nálunk is megjelent ázsiai bozótszúnyog - magyarországi telelési szokásairól. TOVÁBB>>

Megosztás

2019-ben megjelentetett cikkek

2011-től megjelentetett cikkek 2018 végéig

Cím:
8360 Keszthely,
Vak Bottyán utca 37.

CONTACTS
pannonia(kukac)pkkft.hu
facebook.com/szunyoggyerites/

© 2016 Minden jog fenntartva Pannónia Központ Kft.

NYILATKOZAT