Mobirise

108 éve születetett Lovas Béla

A Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk be a malária visszaszorításában komoly részt vállaló szakembert. 

83 éve születetett Martonné Erőss Judit

A Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk be a csípőszúnyog lárvavizsgálatok és a BTI hazai alkalmazásában rejlő lehetőségeket a korát messze megelőzően felismerő kutatót. 

Sáringer Gyula szoboravató ünnepség

2020. január 17.

Egykori kollégái, barátai, tisztelői és családtagjai részvételével felavatták Sáringer Gyula akadémikus, a kísérletes rovarökológia és a növényvédelmi állattan neves kutatójának, a magyarországi biológiai szúnyoggyérítés egyik megalapozójának mellszobrát Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Karának udvarán található szoborparkban. Tudását nem csak fiának és unokájának adta át, de büszkék vagyunk rá úgy is mint a hazai csípőszúnyog kutatással és gyakorlati fejlesztéssel foglalkozó Pannónia Központ megalapítójára. Az egybegyűltek emlékeztek a kedves kollégára, tanárra és családapára, akinek élete és munkássága a mai napon méltó és visszavonhatatlan elismerést kapott.

SZÚNYOGGYÉRÍTÉS ÉS KUTATÁS
konferencia előadás

A 2019. december 17-én az MTA Székházában megtartott, Szúnyoggyérítés és kutatás című tudományos ülésen munkacsoportunk eredményei is szerepeltek. Az előadást a 2019-ben gyakran előkerülő témák, így a tenyészőhely-térképezéssel kapcsolatos fejlesztések, továbbá a biológiai gyérítések részarány-növelésével kapcsolatos korlátok bemutatására, arra, hogy a gyérítések indokoltságának eldöntésére a csípésszám-mérés még mindig alkalmasabb módszer mint a szén-dioxid-csapdázás, valamint a kémiai gyérítések nem célszervezetekre gyakorolt hatását vizsgáló kutatások módszertani problémáira súlyoztuk. A előadás diasora az alábbi linken tekinthető meg: 

153 éve születetett Kertész Kálmán

A Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk be a csípőszúnyogokról szóló első témaspecifikus hazai tudományos mű szerzőjét. 

91 éve születetett munkacsoportunk alapítója, Sáringer Gyula

91 éve születetett munkacsoportunk alapítója, Sáringer Gyula

A Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk be a csípőszúnyogok elleni korszerű védekezés egyik legismertebb hazai szakemberét, a biológiai szúnyoggyérítést Magyarországon meghonosító kutatócsoport vezetőjét. 

110 éve születetett Makara György

A Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk a hazai orvosi entomológia egyik legnagyobb munkabírású és szorgalmú alakját.

A Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk be a környezetkímélő biológiai szúnyoggyérítés 1980-as években igen aktív kutatóját.

75 éve születetett Koncz Ágnes

A Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk be a környezetkímélő biológiai szúnyoggyérítés 1980-as években igen aktív kutatóját. 

121 éve születetett Lőrincz Ferenc

A Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk be az emberek életminőségének javítását célzó magyarországi maláriaszúnyog-kutatások fontos alakját 

151 éve születetett id. Jancsó Miklós

A Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk be a malária kórokozóinak kutatásában és a betegség gyógyításában első kiemelkedő hazai eredményeket elérő szakembert 

113 éve születetett Mihályi Ferenc

A Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk be a hazai alap- és alkalmazott csípőszúnyog-kutatás megalapozóját és egyik legeredményesebb művelőjét

108 éve születetett Zoltai Nándor

A Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk be a hazai csípőszúnyog-gyérítések jogi és szervezési hátterének kialakításában komoly szerepet vállaló szakembert.

107 éve születetett Soós Árpád

A Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk be az 1950-es évek elején, a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott és támogatott, a Balaton térségében gyakorlati szemléletű szúnyogvizsgálatokat végző munkaközösség, sokoldalú és más kutatási területeken is igen aktív, tagját. 

A hazai csípőszúnyogok elterjedésének és ökológiájának megismerésére irányuló korábbi és jelenleg folyó kutatások

A hazai csípőszúnyogok elterjedésének és
ökológiájának megismerésére irányuló
korábbi és jelenleg folyó kutatások

Kenyeres Zoltán Pannónia Központ Kft. munkacsoportja 

MTA Székház 2019. augusztus 26.

90 éve születetett Szalay-Marzsó László

A Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk be a hazai biológiai szúnyoggyérítés egyik igazi úttörőjét. 

KELL-E FÉLNI A SZÚNYOGOK ELLENI KÉMIAI VÉDEKEZÉSTŐL?

KELL-E FÉLNI A SZÚNYOGOK ELLENI KÉMIAI VÉDEKEZÉSTŐL?

Az ember szempontjából kártékony vagy kellemetlen élőlények ellen használt anyagok (biocidek) alkalmazása szükséges rossznak tekinthető. Az alábbiakban e biocidek közül a kémiai szúnyogirtó és riasztó szerekről, hatóanyagokról kialakult – véleményünk szerint az utóbbi időben erősen eltorzított – képet szeretnénk néhány gondolattal pontosítani.

A csapadékos időjárásnak köszönhetően országosan, így a Balaton környékén is – az elmúlt évekhez képest – nagyobb egyedszámban elszaporodtak az embereknek sok kellemetlenséget okozó csípőszúnyogok. Az idei „szúnyoghelyzetet” azonban nem nevezhetjük rendkívülinek. A Balatonnál voltak ennél jóval szúnyogosabb évek is.

TISZAVIRÁG
(Palingenia longicauda)

Június hónapban fokozott figyelemmel kell elvégezteni a szúnyoggyérítést a Tisza vonalában. A kérészek rajzása, a virágzás a Tisza déli szakaszairól indul és halad a folyásiránnyal szemben a folyón felfelé. Egy- egy területen kb. 10 napig tart, amiből vizuálisan 4-5 nap rendkívül intenzív. Naponként a legaktívabb időszak délután öt órától nagyjából este kilencig tart. A Tisza kivirágzása, fontos ökológiai jelentősége is van, hiszen számos béka-, hal-, és madárfaj táplálékául szolgálnak, illetve fontos jelző rovar a folyó ökológiai állapotának megítéléséhez.

pkkft.hu 2019.06.20.

Csípésszám mérés vs. szén-dioxid-csapdával történő sűrűségmérés

Lassan hozzá kell szoknunk, hogy hazánkban nem csak a politikához, a labdarúgáshoz [itt egy hosszú felsorolás mellőzve], de a szúnyog-kutatáshoz és a szúnyog-gyérítéshez is mindenki ért. Nap, mint nap olvashatjuk a sajtóban, hogy megveszekedetten elavult szemléletű az, aki nem automata (természetesen bluetooth-kapcsolattal, sőt, önálló facebook-profillal rendelkező) szén-dioxid-csapdázással dönti el egy adott szúnyog-gyérítés indokoltságát.

A szükséges rossz: kémiai szúnyoggyérítés

pkkft.hu munkacsoprt 2019.június 18.

Az ország szinte minden területét sújtó mostani szúnyogáradatban (természetes módon) ismét fellángoltak a „kizárólag biológiai gyérítést!” típusú megszólalások és kezdeményezések.

A biológiai gyérítések részarányának növelése a szakma minden szereplője által elfogadott, nagyon régi célkitűzés. Utóbbi elérését azonban két komoly tényező is hátráltatja: (a) védett természeti területeken a hatóság általában a biológiai gyérítést sem engedélyezi (a humán szempontból kiemelten jelentős tenyészőhelyek nagyon nagy része védett természeti területen helyezkedik el); (b) erdőterületeken a mikrotenyészőhelyek (aprónál apróbb pocsolyák, a legkülönfélébb eredetű gödrökben kialakuló vízgyülemek) átláthatatlan hálózatának biológiai kezelése megvalósíthatatlan. Ugyancsak hátráltatja a biológiai gyérítések terjedését a légi granulátumos kijuttatási technológia hazai „megrendelhetetlensége”. A folyadékos készítmény levegőben történő kijuttatása során a szer nem tud átjutni a zárt lombkoronán az az alatt megbúvó tenyészőhelyekre. A szúnyogártalom szempontból kiemelten jelentős tenyészőhelyek nagyon nagy része ugyanakkor a csípőszúnyog lárvák fejlődésekor lombfedett. Ezek földi kijuttatási módszerekkel ugyancsak nem elérhetők (a zárt cserjeszinttel, álló és kidőlt fák sűrű szövedéke nem csak gyalog, de drónnal is „járhatatlan”). Ne higgyünk tehát a „biológiai gyérítéssel teljes körűen orvosolható a probléma” típusú reklámoknak! Mindent meg kell tenni azért, hogy a környezetkímélő biológiai technológia mind nagyobb részarányt érjen el a kezelések rendszerében, de a fent elmondottak miatt, szükséges rosszként, valószínűleg a hazai nyaraknak még nagyon sokáig részét képezi majd a kémiai szúnyoggyérítés.

Dráva
Lárvatömeg a Dráván ..... 2019. június 7-én. Néhány nap és elviselhetetlen lesz a "szúnyoghelyzet"

83 éve született Kecskeméti István(1936.06.12.)

A Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk be a modern, hatásvizsgálaton alapuló csípőszúnyog-gyérítések bevezetésének egyik kulcsfiguráját. 

FOLYAMATOS ÁRADÁS FOLYÓINKON

pkkft.hu 2019.05.29.

A lehullott nagy mennyiségű csapadék folyóinkon is megtette hatását: ezekben a napokban csaknem minden komolyabb vízfolyás kilép medréből, nagy kiterjedésű csípőszúnyog-tenyészőhelyeket hozva létre. Egy hektár ártéri tenyészőhelyen 10–12 millió szúnyog is kifejlődhet, melyek kirepülésüket követően akár több kilométer sugarú körben is zaklatóként léphetnek fel. Az imágók életideje általában hat-nyolc hét – az áradások tehát egy teljes hónapra meghatározzák a folyók mentén található települések estéit. 

ESŐ és ESŐ ... SZÚNYOG és MÉGTÖBB SZÚNYOG?

pkkft.hu munkacsoprt 2019.05.25.

Az idokep.hu elmúlt havi csapadékhullásokat összegző térképét nézve nehéz nem a fenti összefüggésre gondolnunk.

A csípőszúnyogok lárvái ugyanis sekély, időszakos vizekben fejlődnek, melyek száma és területe nagyban függ a lehullott csapadék mennyiségétől. „Víz” alatt azonban nem csak a tavak szegélyét, folyók árterét kell érteni – ezek területén a különböző forrásokból végzett és szervezett biológiai gyérítések már hetek óta folynak és a következő hetekben is folytatódnak. Az embert támadó fajok fejlődésére ugyanis egészen apró vízgyülemek is alkalmasak. Minden deciliternyi ilyen tenyészőhelyről több száz szúnyog repülhet ki. E kis térfogatú tenyészőhelyek hatása elleni védekezés kivitelezhetetlen a lakosság segítsége nélkül. Ha a mostanihoz hasonló csapadékos időszakokban szeretne Ön is tenni a szúnyogok számának csökkentése érdekében, akkor: 

- Az esővízgyűjtő hordókat, egyéb víztárolókat fedje le, vagy sűrű szövésű hálóval takarja le. 

- Az udvaron tárolt vödröket, kannákat, gyermekjátékokat és hasonlókat fordítsa úgy, hogy abban az esővíz ne tudjon összegyűlni. 

- Ne tároljon a szabadban olyan tárgyakat, melyekben esővíz halmozódhat fel. 

- A háza körül található vízállásos gyepes árkokat és hasonló vízgyülemeket kezelje a gazdaboltokban kapható szúnyoglárvairtó tablettával. 

A kerti tóban tartott apró halak legtöbbje elfogyasztja a szúnyoglárvákat. A rendszeresen kezelt, tisztított vizű medencékben sem maradnak életben a szúnyoglárvák. Ezekkel a vízterekkel tehát nincs dolgunk. 

A legszakszerűbb lárvairtás sem lehet teljes, ezért az imágók elleni védekezés is minden esetben szükségszerű. Ablakaira szereljen szúnyoghálókat, a teraszon töltött esti órákban használjon erősebb légmozgást keltő ventillátorokat (a szúnyog törékeny teste nem bírja a markáns légmozgást).   

A fenti javaslatok szerinti tevékenységgel nem csak a lakókörnyezetükben elszenvedett szúnyogcsípések számát csökkenthetik, de a néhány éve megjelent, inváziós ázsiai bozótszúnyog terjedését is jelentősen fékezhetik!

A FONTOSABB SZÚNYOGFAJOKRÓL

A csípőszúnyogok stratégiája 

Gyötrő szúnyog
(Aedes vexans)

Oldalfoltos szúnyog (Ochlerotatus sticticus)

Mocsári szúnyog (Coquillettidia richiardii) 

Ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus)

"A MÁJUSI ESŐ SZÚNYOGOT ÉR"

2019. május 18.

A fenti változások a tenyészőhelyek állapotát a csípőszúnyog lárvák számára ideális állapotúvá tették (sekély, gyorsan átmelegedő vizek, predátorok érdemi jelenléte nélkül), a vérszívók fejlődése csaknem minden hazai régióban sokmilliós nagyságrendben zajlik. 

szunyoglárvák

Kezdődik a központi szúnyoggyérítés

2019. április 29. 15:51

A héten kezdődik az országos szúnyoggyérítési program, amelyet a katasztrófavédelem irányít. Első lépésként a biológiai eljárással lépnek fel a szúnyoglárvák ellen.


A LÁRVAVIZSGÁLATOK IDEJE

2019.04.12. pkkft.hu munkacsoportja

A csípőszúnyogok szezonja egyelőre még csak készülődik, jelenleg a tenyészőhelyek vízborításának és a bennük fejlődő lárvák vizsgálata zajlik. Ez a munka jelenti az alapját az egyre többet emlegetett biológiai gyérítések megvalósításának. Utóbbiak kiterjesztése – a legújabb sajtóhírekkel ellentétben - cseppet sem számít új gondolatnak. A Pannónia Füzetek 3. kötetében (több mint 10 évvel ezelőtt) külön cikkben (ITT>>) foglalkoztunk a környezetterhelés minimalizálása érdekében folytatott erőfeszítésekkel. A csípőszúnyogok-gyérítések különböző aspektusaival foglalkozó teljes kötet az alábbi linken rendelhető meg: 

101 éve született Sztankayné Gulyás Magdolna

A Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk be a hazai csípőszúnyog-kutatásban úttörő munkát végző munkacsoport legsokoldalúbb tagját. TOVÁBB>>

87 éve született Tóth Sándor

A 2012-ben megjelent Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk be a csípőszúnyogok mindmáig első számú hazai szakértőjét.

Egyelőre lassú ébredés

Szerző: Munkacsoport pkkft.hu 2019.03.20.

Száraz tenyészőhely a Velencei tó környékén 2019


Március közepét elhagyva – szokásunkhoz híven – az idei évben is közzétesszük a szezonra (de legalábbis annak kezdetére) vonatkozó prognózisunkat.

Utóbbinak megfogalmazásához ezúttal is csak az aktuális állapotokkal kapcsolatos ismereteket használhatjuk. Sokévi tapasztalat, hogy a tenyészőhelyek vízborításának tavaszi szintje a legtöbb esetben az egész szezonra kihatással van. Ennek hátterében főképp az áll, hogy a télen és tavasszal kialakuló esetlegesen csapadékdeficites állapotokat a későbbi esőzések már csak kis mértékben tudják megfordítani, így az időszakos vízállások kialakulásának lehetősége a szezon további részében is korlátozott marad (váratlan és markáns fordulatok persze sosem zárhatók ki).

A mögöttünk hagyott időszak csapadékviszonyairól ezúttal a következők mondhatók el. Novemberben a sokévi átlagcsapadék mintegy 80 százaléka esett, decemberben a csapadékmennyiség az ország jelentős részén a sokévi átlag közelében alakult, de jelentős területi különbségekkel. A csapadékosabb tájakon ekkor a sokévi átlagnál 20–40 százalékkal több hullott, ugyanakkor például Vas, Zala és Somogy megyében a szokásos mennyiségnek csupán 20–30 százaléka. Januárban az ország területének zömén a megszokott esőzések 80–100 százaléka érkezett. A február szárazabbnak mutatkozott, ismét jelentős regionális különbségekkel. Ekkor hazánk nyugati fele ázott jobban (de ez is csak a sokévi átlag 40–80 százalékát jelentette, szemben a keleten mutatkozó 15–30 százalékkal).

A csípőszúnyogok fejlődése szempontjából ugyancsak kiemelkedően fontos az ártéri tenyészőhelyek állapota. Utóbbiak várható tavaszi-kora nyári vízborítására leginkább a folyók vízgyűjtőterületein hóban tárolt vízkészlet alapján következtethetünk. Jelenleg ez a Duna esetében a sokévi átlagnál mintegy 20 százalékkal több, a Tisza esetében a sokévi átlag mintegy kétharmada, a Dráva esetében pedig a sokévi átlag mintegy háromnegyede.

A fentiek alapján néhány héten belül indokolttá válhatnak az első biológiai gyérítések – de egyelőre csak bizonyos részterületeken, összességében a csípőszúnyog-szezon lassú ébredése mellett.

(adatok: met.hu és hydroinfo.hu) 

Megosztás

83 éve született Erdős Gyula

A Pannónia Füzetek 5. számában így mutattuk be a hazai csípőszúnyog-gyérítés ikonikus alakját. 


Hol vannak a szúnyogok télen?


Sokan meglepetten tudósítanak a szúnyogokkal való téli találkozásaikról. Korántsem kell azonban ezeket a helyzeteket rendellenességként kezelni.   

Munkacsoportunk kutatói a közelmúltban jelentettek meg egy összefoglaló közleményt a csípőszúnyogok – köztük a nemrég nálunk is megjelent ázsiai bozótszúnyog - magyarországi telelési szokásairól. TOVÁBB>>

„ÚJ” MEGOLDÁSOK SZÚNYOG-GYÉRÍTÉSRE

Ahogy az lenni szokott, a tavasz közeledtével, majd a szúnyogok megjelenésével még inkább, várhatóan ismételten tele lesz a nyomtatott és elektronikus sajtó világmegváltó, „új” szúnyog-gyérítési stratégiákkal és módszerekkel. A tévutak elkerülését segítő, objektív tájékoztatás jegyében néhány pontban összefoglaljuk a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. 

szúnyoglárvák

A biológiai szúnyog-gyérítő szerek hazánkban hosszú évtizedek óta használatban vannak

A biológiai módszerrel történő csípőszúnyog-gyérítés (célja a lárvák tenyészőhelyeiken történő elpusztítása, ezzel kirepülésük megakadályozása) hazánkban 1988-ban került bevezetésre.

Megosztás

2011-től megjelentetett cikkel 2018 végéig

Cím:
8360 Keszthely,
Vak Bottyán utca 37.

CONTACTS
pannonia(kukac)pkkft.hu
facebook.com/szunyoggyerites/

© 2016 Minden jog fenntartva Pannónia Központ Kft.

NYILATKOZAT