Szakértői kommentár:

A rendszeresen művelt szántóföldi területek – annak ellenére, hogy kiszáradási és vízelborítási dinamikájuk nagyon sok esetben elvileg kiválóan megfelelne azok élőhelyi igényeinek – nem alkalmasak az embert támadó fajok számottevő tömegű fejlődéséhez. Az embert hevesen támadó szúnyogfajok időszakos vízállások kiszáradó felszíneire rakják tojásaikat. Amennyiben ez esetleg szántóterületeken történik, úgy a talaj rendszeres drasztikus átforgatása, valamint egyéb mechanikus terhelése nem teszi lehetővé a tojások aktív állapotban való megmaradását. Ebből adódóan szántóterületeken hiába is történik „szúnyogvetés”, az aratás garantáltan elmarad.