Korai szezonkezdés várható, de jelentős területi különbségekkel

2021.03.01.

Szűkülő ártéri tenyészőhely Gerjennél 2021.02.27.
Szűkülő ártéri tenyészőhely Gerjennél 2021.02.27.

Az idei évben is vállalkozunk a szokásos márciusi szezonprognózisunkra – annak tudatában, hogy az egyre rapszodikusabbá váló időjárásunk bármikor keresztülhúzhat minden számítást.

A csípőszúnyog tenyészőhelyek tavaszi állapotát erősen meghatározó megelőző tél csapadékviszonyairól idén elmondható, hogy a november hazánkban ismét erősen aszályos volt, az elmúlt évtizedekben jellemző átlag csapadékösszegnek országosan csupán harmada hullott. Decemberben némileg javult a helyzet, akkor mintegy négy százalékkal volt csak kevesebb csapadék a sokévi átlagnál. Januárban a csapadékhullás az ország nyugati harmadában a sokéves átlagnak megfelelő, vagy attól bővebben elmaradó, volt, az ország keleti egyharmada viszont bőségesen ázott (voltak részterületek, amelyek kétszer-háromszor több csapadékot kaptak, mint a sokéves átlag). A február hónap újfent kevesebb csapadékot hozott, számottevőbb esőzés/havazás már csak az ország észak-keleti részterületein fordult elő.

Folyóink aktuális és elmúlt időszaki vízszintjéről elmondható, hogy a Dunán február első felében kisebb árhullám vonult le, melynek következtében a szúnyog-tenyészőhelyek kis, illetve közepes mértékben elöntésre kerültek. Mostanra ezek a tenyészőhelyek zömmel erőteljesen visszahúzódtak, érdemi szúnyogállomány kifejlődése belőlük nem várható. A Tiszán szinte egész februárban elhúzódóan magas vízállás volt jellemző, mely most is tart és annak érdemi csökkenése egyelőre még nem látszik. A tiszai vízszint drasztikus csökkenését követő időjárási körülmények határozzák majd meg, hogy a visszamaradó ártéri tenyészőhelyek milyen mértékű korai szúnyogártalmat lesznek képesek kialakítani.

A folyóvízszintek további alakulását nagyban meghatározza a folyók vízgyűjtőterületein hóban tárolt vízkészlet. Jelenleg ez a Duna esetében a sokévi átlag mintegy fele, a Dráva esetében a sokévi átlag kétszerese, a Tisza esetében pedig a sokévi átlagnak megfelelő, illetve egyes részvízgyűjtőkön szintén a sokévi átlag kétszerese. Ezek az adatok – természetesen az olvadás sebességétől erősen befolyásolva – a Drávánál áradást, a Tiszánál a jelenlegi magasabb vízállás megtámogatását, esetleg egy későbbi, újabb árhullám bekövetkezését vetítik előre. A Dunánál számottevőbb áradást csak egy rövid időn belül bekövetkező, gyors olvadás idézhet elő.

A fentiekből adódóan a csapadékhullás eredetű tenyészőhelyek az ország nyugati kétharmadában a sokévi átlagtól elmaradó mértékben vízborításosak (és az évszakhoz képest melegebb időjárás mellett száradásuk gyors ütemű). A keleti és északi országrészben a csapadékhullás eredetű vízállások felszínborítása jelentősebb. A Duna árterén az érdemi tenyészőhelyek kiterjedése kis, illetve közepes mértékű, folyamatosan és gyorsan csökkenő. A fentiekkel szemben a Tisza menti ártereken március folyamán jelentősebb kiterjedésű szúnyog-tenyészőhelyek kialakulása várható. A további események (áradás a Dráván, esetleges újabb árhullám a Tiszán) alakulása egyelőre több tényező függvénye.

Szúnyogártalom tekintetében ez azt jelenti, hogy jelen állás szerint hazánk nyugati kétharmadában a tavalyihoz hasonló, szúnyogmentesebb hónapokkal kezdődhet a szezon, a Tisza mentén, illetve az ország keleti harmadában viszont akár már áprilisban megjelenhetnek jelentősebb szúnyogállományok.

(adatok: met.hu, idokep.hu és hydroinfo.hu) 

Szerző és fényképek: Pannónia Központ Kft. Munkacsoportja

Szárazon álló tószegély Gemenc 2021.02.27.
Szárazon álló tószegély Gemenc 2021 február 27.

Megosztás

Cím:
8360 Keszthely,
Vak Bottyán utca 37.

CONTACTS
pannonia(kukac)pkkft.hu
facebook.com/szunyoggyerites/

© 2016 Minden jog fenntartva Pannónia Központ Kft.

NYILATKOZAT