web page creator download

Kutatások IV.

2018.04.06.

A hazai csípőszúnyog-gyérítések természet- és környezetkímélő irányba történő elmozdítása lehetetlen lett volna a témához kapcsolódó kutatások permanens folytatása nélkül. A kutatások intenzitásának legfontosabb mérőszáma a publikációk száma. Szorosan a csípőszúnyogok biológiájával, betegséghordozó szerepével és gyérítésével kapcsolatos témákban nyilvántartásunk szerint (Kenyeres 2012, kiegészítve az azóta megjelentekkel) 1832 és 2017 harmadik negyedéve között 317 tudományos publikáció jelent meg magyar kutatók, zömmel hazai vizsgálati területeken született, eredményeiből. Ezen belül egyértelmű az alkalmazott (nem pusztán a fajok előfordulására, élőhelyi igényeire vonatkozó adatokat közlő, hanem betegséghordozó szerepükkel, gyérítési lehetőségeikkel foglalkozó) közlemények túlsúlya (73%). A megjelent publikációk száma alapján, az elmúlt másfél évtized a hazai csípőszúnyog-kutatás legintenzívebb időszakának tekinthető. Az utóbbi megállapítást még inkább erősíti az, hogy az elmúlt években a magyar nyelvű közleményekhez képest az idegen nyelven (főképp angolul) íródott, a nemzetközi tudományos közösség előtt is megmérettetett, zömmel nemzetközi folyóiratokban megjelent, cikkek kerültek túlsúlyba. Kiemelendő, hogy a megjelent közleményekhez és a kapcsolódó kutatásokhoz egyetemeken, kutatóintézetekben, múzeumokban dolgozó szakemberek mellett igen jelentős a Pannónia Központ Kft. munkacsoportjához (és annak jogelőd munkacsoportjaihoz) köthető kutatók hozzájárulása is. Utóbbi a legkevésbé sem számít egyedi esetnek. A rendszerváltozást követően egyre elterjedtebbek és eredményesebbek lettek a természettudományi, műszaki kutatással, fejlesztéssel, mint fő tevékenységgel foglalkozó cégek. Ez a jelenség elsősorban a magánszférában jellemző költséghatékonyabb működésben és racionalizáltabb munkaszervezésben rejlő hatalmas lehetőségekre vezethető vissza. Utóbbiak a komoly terepmunkát igénylő biológiai és ökológiai kutatások esetében különösen nagy hatásfokkal kamatoztathatók.

Összességében megállapítható, hogy a hazai csípőszúnyog-kutatás mind országos lefedettség, mind mélység, mind publikációs tevékenység tekintetében eddigi történetének legaktívabb időszakát éli. A vizsgálatok a fajok jelenlétének és elterjedésének felmérésétől kezdődően, a taxonómiai, ökológiai kutatásokon át, a térinformatikai módszereket alkalmazó tenyészőhely-térképezésekig, valamint laborban és terepen egyaránt végzett gyérítés-módszertani kísérletekig, meglehetősen széles spektrumon mozognak. Az elmúlt években megjelent publikációk alapján, változó mértékben ugyan, de a téma művelésébe, fejlesztésébe, összesen 44 hazai kutató kapcsolódott be. Ez a szakemberszám, kiegészülve a különféle témák megvalósításában részt vevő segítőkkel, valamint figyelembe véve az aktuális módszertani lehetőségeket (térinformatikai alapú tervezés és feldolgozás, nagyfokú mobilitás, stb.) elegendőnek látszik a témához kapcsolódó, szerteágazó célrendszer megvalósításához.

Szerző: Munkacsoport

Felhasznált irodalom

Kenyeres Z. (szerk.) (2012): A magyarországi csípőszúnyog-kutatás bibliográfiája (1832–2011). – Pannónia Füzetek 5: 45–62.

Megosztás

CÍM:
8360 Keszthely,
Vak Bottyán utca 37.

Kapcsolat:
Email: pannonia(kukac)pkkft.hu



© 2016 Minden jog fenntartva Pannónia Központ Kft.

MÁS HIVATKOZÁSOK:

Köszönjük levelét!