Mobirise Web Maker

RÁK A SZEMBEN
ÉGHAJLAT – PARAZITASZENNYEZÉSBEN ÉLÜNK
Ötvös Zoltán

2017.10.21. Magyar Idők

Culiseta annulata


A klímaváltozás hatása a fertőző betegségekre – e folyamat felderítésére, monitorozására vállalkoznak amerikai, kanadai, dél-afrikai, ukrán és magyar tudósok. Mindannyiunk érdekében, hiszen senki sincs biztonságban, bárkit elérhetnek a kórokozók.

Egy négyéves olasz kislány maláriával fertőződött meg, szülei magas lázzal vitték szeptember elején a trentói kórházba. Sofia Zago életét nem tudták megmenteni az orvosok. Halála azért is megdöbbentő, mert a térségben nincsenek maláriát hordozó szúnyogok – a kórházban viszont két olyan gyereket is kezeltek maláriával, aki augusztus közepén Afrikában kapta el a betegséget; Sofia cukorbetegsége miatt látogatta a kórházat ebben az időszakban. A malária a legtöbb áldozatot követelő fertőző betegségek egyike: 95 trópusi országban összesen 438 ezer ember halt bele egy év alatt a 2015-ös statisztikák szerint – írta meg a vs.hu. Az olasz példa mutatja, hogy nem csak a trópusi országokat fenyegeti a kór.

A malária egyébként nem ismeretlen Európában, sokáig Magyarországon is súlyos járványokat okozott a váltólázként is emlegetett kór. Hazánkban az 1950-es években sikerült felszámolni – máshonnan behurcolt néhány tucat esetet évente azóta is diagnosztizálnak. 1975-re egész Európa maláriamentes lett, ám az elmúlt években a betegség ismét megjelent: Törökországban és Görögországban, de 2014-ben már Szerbiában is előfordultak esetek.

A kislány halála után néhány nappal hét embert fertőzött meg a szintén szúnyogcsípés útján terjedő Chikungunya-vírus, ezért Olaszországban leállították a véradást. Az érintettek egyike sem járt trópusi országban. A magas lázzal, fejfájással, hányingerrel, ízületi és izomfájdalmakkal járó Chikungunya-láz Afrika és Ázsia trópusi területein gyakori.

Az emberről emberre nem terjedő betegség a XIX. század óta ismert, de kórokozóját csak 1952-ben, az afrikai Tanzániában azonosították először. Az 1990-es évek második felében kiterjedt járványokat okozott a Szaharától délre, Indiában és Délkelet-Ázsiában. Ez a kór sokáig trópusi megbetegedésnek számított, egészen 2007-ig. Ekkor Olaszországban kitört az első európai járvány, amely kétszáz embert betegített meg. Három évvel később Franciaországban is felütötte a fejét a betegség, majd Albániában, Szerbiában, Horvátországban, sőt Szlovéniában is találtak vírushordozó szúnyogot. Védőoltás ez ellen a betegség ellen sincs.

A nyugat-nílusi láz ma már rendszeresen előfordul Magyarországon. Általában költöző madarak hozzák be a vírust, amelyet aztán szúnyogok terjesztenek. 2014-ben 11 beteget diagnosztizáltak, főként az Alföld területéről. A betegek zöménél a vírus tünetmentes, de a fiataloknál és az idősebb korosztálynál súlyos szövődmények is kialakulhatnak. A krími-kongói vérzéses láz terjesztője egy kullancsfaj, amely Magyarországon egyelőre nagyon ritka, ám az éghajlatváltozás miatt gyakoribbá válhat. Az első, már hazánkban élő, tehát nem behurcolt példányokra 2011-ben bukkantak. A betegség gyors lefolyású: négy-öt nap alatt súlyos vérzések alakulhatnak ki, és akár egy héten belül halált is okozhat.

Szakemberek szerint a fertőző betegségek széles körű és gyors európai inváziója várható a következő évtizedekben a bolygó felmelegedése miatt, ami új területet nyit meg számos, korábban csak trópusi területeken aktív kórokozó előtt. A legnagyobb változás a kullancsok és rovarok (például szúnyogok) által hordozott betegségek elterjedésében várható. A University of Liverpool Institute of Infection and Global Health nevű szakintézet – a portfolio.hu-n ismertetett – vizsgálatában száz emberi fertőző betegség elterjedési területének változását modellezték: az eredmények szerint a tanulmányozott kórokozók mintegy kétharmada mutatott igen jelentős érzékenységet az éghajlati viszonyokra. Emellett szintén száz állati fertőző betegség elterjedésének várható változásait is vizsgálva hasonló következtetésre jutottak.

– Öt-hat évvel ezelőtt két orvos fiolában furcsa állatkát vitt a Magyar Természettudományi Múzeumba; azt hitték róla, hogy légylárva, és azt akarták megtudni, hogyan jut az ember szemébe – említett egy történetet Rózsa Lajos, az MTA–ELTE–MTM Ökológiai Kutatócsoport munkatársa. Kiderült, hogy nem légylárva, hanem rák, amely nem kívülről jutott a szembe, hanem a beteg szervezetéből került oda. Hardi Richárd Kongóban dolgozó szemészorvos, katolikus misszionárius találta ezt a valamit egyik betege szemében. Kutatók kiderítették, hogy ez az élősködő a rágcsálók bélcsatornájában fejlődik lárvává. A fertőzött rágcsálót megeszi egy piton vagy egy vipera. Az őserdők kiirtása miatt egyre kevesebb a szokásos vadhús, ezért az emberek olyan állatokat is elfogyasztanak, amelyeket korábban nem. Például viperákat és pitonokat – így a parazita az embert is megfertőzi.

A tudósok ugyan korábban is tisztában voltak a klímaváltozás és a fertőző betegségek terjedése közötti kapcsolattal, azonban az összefüggés erősségével és a leginkább érintett betegségekkel kapcsolatban kevés információval rendelkeztek. A helyzet várhatóan romlik majd. Daniel R. Brooks, a kanadai Torontói Egyetem emeritus professzora a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének a vendége volt tavaly. Itt vetette fel, hogy nemcsak nézni kell az aggasztó folyamatokat, hanem valamit tenni is kellene, hiszen valamennyi ország számára nemzetbiztonsági tényező a klímaváltozás. A cselekvés reményében tanácskozott néhány napja Balatonfüreden több amerikai, kanadai, dél-afrikai, ukrán és magyar kutató.

Vegyük például a szúnyogok által terjesztett másik vírusos megbetegedést, a Dengue-lázat. A kórt csonttörő láznak is nevezik, mivel a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. Megbízható védelmet nyújtó védőoltás nincs a betegség ellen. A megbetegedések száma robbanásszerűen növekszik, Európában az ázsiai tigrisszúnyog betelepülésével bukkant fel 2010-ben; 2012-ben Portugáliában már komoly járvány alakult ki. Mivel a szúnyog szaporodásához enyhe telek kellenek, és legalább 600 milliméter csapadék, ezért a kutatók szerint a szúnyogfaj Nyugat-Európában is elterjedhet. Magyarországon elsősorban a nyugati területeken találhat kedvező élőhelyre.

– Az ázsiai tigrisszúnyog hazánkba is megérkezett, hiszen szinte valamennyi szomszédos országban felbukkant – tájékoztat Földvári Gábor, az Állat-orvostudományi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékének docense. A szakember szerint a szúnyogok nagyon sokféle kórokozót terjesztenek: vírusokat, baktériumokat, de akár parazita fonálférgeket is. A kifejlett szárnyas egyedek egy nagyobb viharral óriási távolságokat tehetnek meg. Még inkább terjedőképesek lárva formában, például gumiabroncsokban összegyűlt vízben tömegesen kerültek új kontinensekre szállítóhajók rakományaként. Ha csak egy-két fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, a melegebb klímához szokott rovarok számára nálunk is kedvezőek lesznek a feltételek. A Zika-vírus megjelenése is kapcsolatban áll a klímaváltozással, hiszen a hőmérséklet-emelkedéssel egyre nagyobb területen találja meg az életfeltételeit az őt hordozó szúnyog.

– A természetben élnek és cirkulálnak ezek a kórokozók, az utóbbi évtizedek nagy változását az hozta és hozza el, hogy a klímaváltozás hatására felerősödnek a vándorlások. A vérszívók mellett a gerinces állatok földrajzi elterjedése is folyamatosan változik. Az aranysakál például, amely számos parazitát hordoz, dél felől fokozatosan terjedt el újra hazánk területén az elmúlt évtizedek során. A másik veszélyforrás az emberek vándorlása. Újabb járványok és újabb kórokozók felbukkanására kell számítani – mutat rá Földvári Gábor. Emellett bizonyos kórokozók, mint például a hantavírusok vagy a kullancsok által terjesztett Lyme-kór eddiginél nagyobb számú előfordulását is valószínűsíti. Azt mondja, késő, ha csak arra figyelünk fel, hogy egyre több lyme-kóros ember jelenik meg a háziorvosoknál. Az egyre enyhébbé váló telek kedveznek a kullancsok terjedésének, így ma már a kullancsok által terjesztett Lyme-kór népbetegség. (A fertőzöttek száma hazánkban elérheti az 50 ezer főt is.) Ahhoz, hogy jobban felkészülhessünk járványtani szempontból, tesztelni kell a kórokozók természetes fenntartóit, például a rágcsálókat, sünöket és madarakat.

Daniel R. Brooks szerint az emberiségnek nem lehet más célja, mint hogy előbb találja meg a kórokozókat, mint ők bennünket. Tudomásul kell venni, hogy parazitaszennyezésben élünk: napjainkban 1400-féle kórokozót ismerünk, amely képes embert fertőzni. Ez a szám a klímaváltozás hatására könnyen nőhet.

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus szerint nincs vesztegetni való idő, globális szintű akció kell a kórokozók megfékezéséhez. A Balatonfüreden összegyűlt kutatók globális akcióprogramot szeretnének elindítani, amelyet pályázati forrásokból valósítanának meg. A tervezett nagyszabású kutatási program költsége kétségkívül jelentős lesz, azonban még mindig elhanyagolható a veszteségekhez képest.

– Amit most elindítunk, az a kórokozók elleni küzdelem Manhattan-projektje lehet – Hirosima és Nagaszaki nélkül. Meg kell lépni, mert senki sincs biztonságban. Nem szabad megvárni, hogy minden héten újabb Zika-járvány törjön ki – üzeni Szathmáry Eörs akadémikus.

Megosztás

CÍM:
8360 Keszthely,
Vak Bottyán utca 37.

Kapcsolat:
Email: pannonia(kukac)pkkft.hu



© 2016 Minden jog fenntartva Pannónia Központ Kft.

MÁS HIVATKOZÁSOK:

Köszönjük levelét!