Mobirise Web Page Builder

A malária körforgása

2009.10.09.

Malária. Ez a számunkra nem túl ismert és nem túl közeli betegség fél percenként szedi áldozatát szerte a világban, 2006-ban mintegy 247 millió regisztrált megbetegedés volt, ebből legalább 1 millió beteg meghalt, legtöbbjük Afrikában. A malária mindezek mellett megelőzhető és gyógyítható is. A malária, régies nevén: váltóláz az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett kórokozók által kiváltott betegség. A betegséget négy különböző Plasmodium fajba tartozó parazita egysejtű okozhatja: a Plasmodium vivax, a Plasmodium ovale, a Plasmodium malariae és a Plasmodium falciparum. A betegség az utóbbi típusú fertőzés esetén a legsúlyosabb lefolyású. Régen úgy gondolták, hogy kiváltó oka a mocsarak káros kigőzölgése (innen ered neve is: az olasz „mal aria” jelentése rossz levegő). Afrikában a legfőbb megelőzés a bogárháló, vagy ismert még baldachin néven, ezt a WHO ingyen osztja a rászorulóknak, ezzel is próbálva megakadályozni betegség terjedését. A következőkben a malária körforgásáról lesz szó, a moszkitó lárváktól kezdve a paraziták vérbe jutásáig.

1. Pete-> lárva-> báb-> imágó
Az állóvizek azok a helyek, ahol a moszkitók élete lekezdődik. Lápos, ingoványos területek, mangrove mocsarak, rizs földek, kanálisok, pocsolyák, tócsák, holtágak ezek mind-mind tökéletes környezetet biztosítanak a nőstény szúnyogoknak, hogy tojásaikat lerakhassák. Mindössze 5-14 nap alatt a tojásokból planktonokkal táplálkozó lárvákká alakulnak, ezután bábbá majd kifejlett rovarrá (imágó) alakulnak. Fejlődésük formája: teljes átalakulás (pete-> lárva-> báb-> imágó).
A malária körforgása
Lárvák

2. A szúnyog, mint vektor

A hím szúnyogok kifejlődésük után napokon belül elpusztulnak, dolguk nem más, mint a megtermékenyítés. A nőstény szúnyogok körülbelül két hétig élnek. Ezalatt petéket raknak, a peték száma fajtól függően 30-300 között van. A nőstény szúnyogoknak tojásaik táplálásához energiára van szükségük, ehhez magas szénhidrát tartalmú tápanyag szükséges és néha vér. Vérszívás után pár napig pihen, ez idő alatt a vér megemésztődik, a tápanyagok felhasználódnak, ha a tojások megérettek a lerakáshoz, a szúnyog lepetézik, majd újra kezdődig mindez, egészen az egyed pusztulásáig.

A szúnyog, mint vektor

A szúnyog csípésének észrevétlenségét a vékony, apró, hegyes szúró szájszerve garantálja, ezzel sem a csípést sem a csípés utáni helyet nem érezzük. Ahhoz, hogy gyorsan elegendő mennyiségű vért tudjon kiszívni, gondoskodnia kell, hogy a vér ne alvadjon meg, ehhez egy antikoaguláns anyagot juttat, mintegy beleköp a szövetekbe a szúráson keresztül. Szervezetünk érzékeli az idegentesteket. Ennek hatására helyi túlérzékenységi reakció lép fel. Nagy mennyiségű hisztamin (mediátor) szabadul fel, aminek következtében a terület felduzzad, viszket és piros, gyulladt lesz. A hisztamin elősegíti az erek tágulását és a fehérvérsejtek megjelenését a csípés (szúrás) területén, ami az idegen fehérje gyorsabb eltávolítását szolgálja. Mindemellett a hisztamin erős szövetizgató hatással is bír, az érfal áteresztőbbé válása miatt az érpályából folyadék áramlik ki a szúrás helyén, ez vezet duzzanathoz, a bőrben lévő idegvégződések ingerlése pedig viszketést eredményez. A bőr kipirosodásáért a környező erek tágulata felelős, ami szintén a hisztamin számlájára írható. Ebben a rövid periódusban válhat veszélyes vektorrá (kórokozó-átvivő), a malária kórokozójának terjesztésében.

3. A fertőzés és a betegség lefolyása

Az rovar szúró szájszervében az apró paraziták "várakoznak". A parazitákat hordozó szúnyogoknak elég egyetlen csípés, hogy a halálos kórt átvigyék az emberre.Így tehát a szúnyogok csupán szállítják a betegséget. Rengetek infót és mindent, amit tudni kell a maláriáról itt megtalálhatjátok.


A szúnyog csípésének észrevétlenségét a vékony, apró, hegyes szúró szájszerve garantálja, ezzel sem a csípést sem a csípés utáni helyet nem érezzük. Ahhoz, hogy gyorsan elegendő mennyiségű vért tudjon kiszívni, gondoskodnia kell, hogy a vér ne alvadjon meg, ehhez egy antikoaguláns anyagot juttat, mintegy beleköp a szövetekbe a szúráson keresztül. Szervezetünk érzékeli az idegentesteket. Ennek hatására helyi túlérzékenységi reakció lép fel. Nagy mennyiségű hisztamin (mediátor) szabadul fel, aminek következtében a terület felduzzad, viszket és piros, gyulladt lesz. A hisztamin elősegíti az erek tágulását és a fehérvérsejtek megjelenését a csípés (szúrás) területén, ami az idegen fehérje gyorsabb eltávolítását szolgálja. Mindemellett a hisztamin erős szövetizgató hatással is bír, az érfal áteresztőbbé válása miatt az érpályából folyadék áramlik ki a szúrás helyén, ez vezet duzzanathoz, a bőrben lévő idegvégződések ingerlése pedig viszketést eredményez. A bőr kipirosodásáért a környező erek tágulata felelős, ami szintén a hisztamin számlájára írható. Ebben a rövid periódusban válhat veszélyes vektorrá (kórokozó-átvivő), a malária kórokozójának terjesztésében. 3. A fertőzés és a betegség lefolyása Az rovar szúró szájszervében az apró paraziták

Ha egy nőstény Anopheles szúnyog maláriás embert csíp meg, a felszívott vérrel együtt kórokozók jutnak a szervezetébe. A felszívott sejtek (melozoid sejtek) először egy ivaros szaporodási folyamaton mennek át (gametogónia), mely során mikro- és makrogaméták keletkeznek. Ezek egyesülésével zigóta (ookinéta) keletkezik, mely a nyálmirigyekbe kerül, ahol betokozódik, és ivartalan folyamat során osztódik (sporogónia). Mivel csípéskor a szúnyogok nemcsak vért szívnak ki áldozatuk testéből, hanem nyálukat is befecskendezik, ezért a következő csípéssel a parazitákat a másik emberbe juttatják. Itt a kórokozók a vérárammal a májba jutnak és szaporodni kezdenek (schizogónia). A májsejteket megfertőzik és elpusztítják. Az átlagosan 2-4 hétig tartó érési folyamatot követően a kórokozók a májat elhagyják, és újra a véráramba kerülve elárasztják a beteg vörösvértestjeit. Itt tovább szaporodnak (melozoid sejtek keletkeznek) és a fertőzött sejteket szétrepesztik. A Plasmodium falciparum okozta malária esetén a vörösvértestek nagyobb százaléka fertőződik meg, és nagyobb mennyiségű vörösvértest esik szét egyszerre, ez okozza ennek a típusnak a súlyosabb lefolyását. Szövődmények kialakulásának esélye is P. falciparum fertőződés estén nagyobb. Az ember a parazita köztes gazdája, a szúnyog a végleges gazda. Sarlósejtes anémiában szenvedők rezisztensek a maláriára, mert a kórokozó nem képes a vörösvértestet megfertőzni. Ily módon ez az egyébként súlyosnak mondható betegség a maláriával fertőzött területeken növeli a túlélés esélyét, így evolúciós előnyt jelentett, ami gyakoriságának jelentős emelkedését eredményezte a feketék körében.

4. A jelen

Mint az fentebb kiderült a malária megelőzhető, sőt gyógyítható. Nem rég még az egyetlen hatásos gyógyszer a kínafa kérgéből kivont kinin volt, de ez is csak a vörösvértesteket megtámadó paraziták ellen volt hatásos. Mára egy sor hatásos gyógyszer van forgalomban, azonban ezek drágák és számos anti-maláriás szerre rezisztensé váltak a maláriát okozó paraziták.

Ha egy nőstény Anopheles szúnyog maláriás embert csíp meg, a felszívott vérrel együtt kórokozók jutnak a szervezetébe. A felszívott sejtek (melozoid sejtek) először egy ivaros szaporodási folyamaton mennek át (gametogónia), mely során mikro- és makrogaméták keletkeznek. Ezek egyesülésével zigóta (ookinéta) keletkezik, mely a nyálmirigyekbe kerül, ahol betokozódik, és ivartalan folyamat során osztódik (sporogónia). Mivel csípéskor a szúnyogok nemcsak vért szívnak ki áldozatuk testéből, hanem nyálukat is befecskendezik, ezért a következő csípéssel a parazitákat a másik emberbe juttatják. Itt a kórokozók a vérárammal a májba jutnak és szaporodni kezdenek (schizogónia). A májsejteket megfertőzik és elpusztítják. Az átlagosan 2-4 hétig tartó érési folyamatot követően a kórokozók a májat elhagyják, és újra a véráramba kerülve elárasztják a beteg vörösvértestjeit. Itt tovább szaporodnak (melozoid sejtek keletkeznek) és a fertőzött sejteket szétrepesztik. A Plasmodium falciparum okozta malária esetén a vörösvértestek nagyobb százaléka fertőződik meg, és nagyobb mennyiségű vörösvértest esik szét egyszerre, ez okozza ennek a típusnak a súlyosabb lefolyását. Szövődmények kialakulásának esélye is P. falciparum fertőződés estén nagyobb. Az ember a parazita köztes gazdája, a szúnyog a végleges gazda. Sarlósejtes anémiában szenvedők rezisztensek a maláriára, mert a kórokozó nem képes a vörösvértestet megfertőzni. Ily módon ez az egyébként súlyosnak mondható betegség a maláriával fertőzött területeken növeli a túlélés esélyét, így evolúciós előnyt jelentett, ami gyakoriságának jelentős emelkedését eredményezte a feketék körében. 4. A jelen Mint az fentebb kiderült a malária megelőzhető, sőt gyógyítható. Nem rég még az egyetlen hatásos gyógyszer a kínafa kérgéből kivont kinin volt, de ez is csak a vörösvértesteket megtámadó paraziták ellen volt hatásos. Mára egy sor hatásos gyógyszer van forgalomban, azonban ezek drágák és számos anti-maláriás szerre rezisztensé váltak a maláriát okozó paraziták.

Egyelőre a legtöbb szegénység sújtotta területen marad a megelőzés. Szúnyoghálók, rovarirtószerek, spray-k stb. Azonban ez édes kevés. Jelenleg még várat magára egy olcsó és hatásos szer. Az alábbi videón Bill Gates látható, akik sajátos módon kampányol az általa nagy mértékben támogatott malária kutatás mellett.

Forrás: http://biokemia.blog.hu/2009/10/13/a_malaria_korforgasa

Megosztás

CÍM:
8360 Keszthely,
Vak Bottyán utca 37.

Kapcsolat:
Email: pannonia(kukac)pkkft.hu



© 2016 Minden jog fenntartva Pannónia Központ Kft.

MÁS HIVATKOZÁSOK:

Köszönjük levelét!