Site Generator

Tényszerűen a szúnyogok betegséghordozó szerepéről

2014.06.10.

Tényszerűen a szúnyogok betegséghordozó szerepéről

Évről évre egyre többet hallani és olvasni a szúnyogok által terjesztett betegségekről – különösen olyan szúnyogos időszakokban, mint a mostani néhány hét. A híradásokban, riportokban gyakran megjelenő apróbb-nagyobb tévedések, csúsztatások ugyan minden esetben érdekesebbé és eladhatóbbá teszik az anyagokat, viszont kérdés, hogy szabad-e nézettséget, olvasottságot növelni az emberek amúgy is felerősödött félelemérzetét tovább növelő módon? Véleményünk szerint nem, az viszont kétségtelen, hogy a szúnyogok kutatásának és gyérítésének szükségességét a turisztikai és közérzeti okokon túl számos humán- és állategészségügyi veszély is indokolja. 

A csípőszúnyogok fertőzésátvivő szerepe természetesen vérszívásukhoz kapcsolódik. Ennek során ugyanis közvetlenül érintkeznek az állatok, ill. az ember vérével, így lehetővé válik számukra a különböző kórokozók (vírusok, egysejtűek, féregpeték stb.) állati vagy emberi szervezetbe való juttatása. Ökológiai okokból egyes szúnyogfajok semmilyen betegséget sem terjesztenek, más szúnyogfajok viszont számos betegség terjesztésére is alkalmasak. Tovább bonyolítja a képet, hogy sok olyan betegség ismert, mellyel több csípőszúnyog faj is képes megbetegíteni bennünket vagy állatainkat.

Ahhoz, hogy a szúnyogcsípés potenciális veszélyhordozó legyen egy adott területen, két tényező együttes fennállása szükséges: egyrészt valamilyen betegség kórokozóját elvileg átvinni képes szúnyogfajtól kell, hogy származzon a csípés, másrészt a kórokozónak jelen kell lennie az adott vérszívó egyedben. Az egyes esetek értékelése során pedig nem mindegy, hogy az esetlegesen hazánkban megjelenő megbetegedést előidéző fertőzés (= a kórokozóval és hordozójával való találkozás) itthon történt-e, vagy külföldről behozott, úgynevezett import esettel van-e dolgunk. Utóbbi továbbterjedésének esélye ugyanis a fenti okok miatt a legtöbbször minimálisnak tekinthető.

Az Európában legfontosabbnak számító, szúnyogok által terjesztett betegségek hazai helyzetéről a következők mindhatók el.

Malária: A legközismertebb csípőszúnyogok által terjesztett betegség. A maláriaszúnyog fajok (Anopheles spp.) által közvetített egysejtűek (Plasmodium spp.) idézik elő. A fertőző szúnyogcsípés után általában 10–35 nappal később jelennek meg a tünetek: típusos, hidegrázással járó lázrohamok, melyeket a vörösvértestekben szaporodó és végül azokat szétrobbantó kórokozók idéznek elő. Magyarországon Anopheles szúnyogfajok előfordulnak, de a világszerte legnagyobb problémát okozó faj Európában nincs jelen. További tény, hogy korábban a malária kórokozója nagy tömegben fordult elő nálunk és ennek megfelelően a betegség évszázadokig hazánkban is az egyik legjelentősebb fertőző betegség volt, 1959 óta azonban – jórészt a szisztematikus irtásnak köszönhetően – a maláriát felszámoltnak kell tekintenünk. Igaz ez mind a betegségre, mind a kórokozóra, továbbá egyikük visszatérésével sem kell számolnunk. Világszerte azonban még mindig évi 1–1,5 millió maláriás haláleset regisztrálnak, Magyarországon 5–20 importált megbetegedés fordul elő évente.

Bőrférgesség, szívférgesség: Gyakorlatilag bármelyik szúnyogfaj képes e fonálférgek okozta betegségek átvitelére. A bőrférgességet a Dirofilaria repens, a kutyák szívférgességét pedig közeli rokona a Dirofilaria immitis fonálféreg okozza. A fertőződés mindkettőnél azonos módon történik: a szúnyogok vérszívásuk során a véráramba juttatják a férgek mikroszkópi méretű lárváit, melyek a bőrféreg esetén a bőrben (de előfordul, hogy tüdőben, szemben) letelepszenek és kifejlődnek. Kifejlett állapotban 3–4 évig élnek, mely idő alatt utódokat hoznak létre, amik a vérárammal más testrészekre juthatnak el, vagy szúnyogcsípés útján más állatokra, ill. emberre terjedhetnek át. Fontos azonban tudni, hogy a kifejlett bőrféreg az emberben betokozódik és elpusztul, szúnyogok által továbbvihető lárvákat nem képez. Emellett a bőrférgesség lefolyása korántsem olyan veszélyes mint a szívférgesség esetében. Nem árt azonban erre a betegségre is odafigyelni, ugyanis a tapasztalatok szerint a hazai kutyák már 20%-ban hordozói a kórokozónak, aminek következtében évente 10–15 Magyarországon szerzett bőrférgesség esetet regisztrálnak. A jóval veszélyesebb szívférgességet okozó, kutyákban, macskákban és más ragadozókban előforduló Dirofilaria immitis kifejlett egyedei a jobb szívfélben, valamint a szívhez vezető nagyobb erekben élnek. Hosszú ideig csak az országon kívül történt fertőződések voltak ismertek, az utóbbi években azonban rendre előfordul néhány Magyarországon történt fertőződés is (melyek megjelenése erősen összefügghet a mediterrán területekre való utazások gyakoribbá válásával). Fontos tudni, hogy a kutya szívférgesség kórokozója átterjedhet ugyan emberre, de a mi szervezetünkben kifejlődni, ill. komoly betegséget okozni nem tud.

Chikungunya-láz, Dengue-láz és sárgaláz: mindhárom betegséget vírusok okozzák, melyeket az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) (ill. a sárgaláz esetében az Aedes aegypti is) juttat a véráramba. A betegségek lefolyása egymáshoz hasonló, rövid lappangási idő után izom- és ízületi fájdalommal járó influenzaszerű megbetegedés jelentkezik, mely gyakran jár magas (akár extrém magas) lázzal. A sárgaláz esetében sárgaság, veseelváltozás, esetleg vérzéses szövődmények is előfordulhatnak. A betegségek kórokozói és terjesztő szúnyogfajai nem élnek Magyarországon (utóbbiak azonban globális felmelegedés hatására hosszabb távon megjelenhetnek). Külföldön szerzett Dengue-láz megbetegedést évente 1–6 esetben regisztrálnak, Chikungunya-láz eddig még importált módon sem került az országba, a sárgaláz pedig 2003 óta nem került be Magyarországra – köszönhetően annak, hogy sárgaláz ellen rendelkezésre áll védőoltás, mely az érintett országokba utazók számára kötelező.

Nyugat-nílusi láz: Vírus okozta, főképp madarakat érintő megbetegedés. Ritkán emberre is átterjedhet, ekkor – az esetek 10–20%-ában – szintén influenzaszerű tünetek jelentkeznek, de a megbetegedések 1%-ában neurológiai szövődmények (meningitis, meningo-encephalitis) is előfordulhatnak. A vírust főképp az embert nem támadó dalos szúnyog (Culex pipiens) terjeszti, de jelenlétét számos más, embert támadó csípőszúnyog fajból is kimutatták (pl. Culex modestus, Ochlerotatus cantans, Coquillettidia richiardii, Ochlerotatus caspius, Aedes cinereus, Aedes vexans, Anopheles maculipennis). Mind a vírus, mind az azt terjesztő szúnyogok előfordulnak Magyarországon. Az egy adott évben regisztrált hazai fertőződések száma volt már, hogy meghaladta a harmincat.

Összegezve megállapítható, hogy a szúnyogok terjesztette betegségek hazánkban csak nagyon alárendelten fordulnak elő, de a betegségekkel érintett országokba való egyre rendszeresebb utazások, valamint a globális felmelegedés hosszabb távon ezen a helyzeten akár rossz irányba is változtathat. Ez utóbbi miatt különösen fontos a prevenció mind szélesebb körű megvalósítása, a lakosság tájékoztatása, valamint a fertőzést hordozó szúnyogok elleni egyéni és szervezett védekezések fenntartása, kiterjesztése.


Megosztás

FACEBOOK COMMENTS WILL BE SHOWN ONLY WHEN YOUR SITE IS ONLINE

CÍM:
8360 Keszthely,
Vak Bottyán utca 37.

Kapcsolat:
Email: pannonia(kukac)pkkft.hu



© 2016 Minden jog fenntartva Pannónia Központ Kft.

MÁS HIVATKOZÁSOK:

Köszönjük levelét!