https://mobirise.com/

Biológiai védekezés, lárvagyérítés

Az 1970-es években egy, a lárvák pusztulását okozó baktérium (Bacillus thuringiensis var. israelensis, H-14 serotype, BTI) felfedezése új fejezetet nyitott a csípőszúnyogok elleni küzdelemben. A fenti baktérium rovarölő tulajdonsága egy bizonyos fehérjének köszönhető, mely a lárvák táplálkozása által bejut a szúnyoglárva bélrendszerébe, ott az emésztő enzimek hatására lebomlik. Az ennek következtében felszabaduló toxin a bélhámsejtek nagyfokú károsítása által a lárva pusztulásához vezet. A módszer nagy előnye, hogy a csípőszúnyog állományok gyérítését koncentrált, szelektív és környezetkímélő módon végzi.

Bacillus thuringiensis var. israelensis, H-14 serotype, BTI
Bacillus thuringiensis var. israelensis, H-14 serotype, BTI granulátum és tabletta

A hatóanyag felfedezését követően hamar megjelentek a kezelések során alkalmazható első készítmények (Teknar, Skeetal, Vectobac), melyek közül a Teknar H formuláció 1986-ban Magyarországon is engedélyezésre került.

Az első BTI-kezelések Magyarországon 1988-ban történtek, majd 2000-ig az évente kezelt területek kiterjedése lassú növekedést mutatott. 2000 óta – a nagy területű kezelésekkel jellemezhető 2000-es, 2002-es és 2006-os évek kiugrása mellett – a kezelt területek méretének alakulása a korábbi trendet követi.

A csípőszúnyogok biológiai gyérítése a kémiai gyérítéstől módszertani és kivitelezési szempontból egyaránt alapvetően eltér. Egyrészt a biológiai gyérítések jelentős előkészítő munkát igényelnek, másrészt az adott kivitelezés megvalósítását bizonyos korlátok jellemzik: 

(1) A BTI-tartalmú szerek csak pontos tenyészőhely-térképek birtokában juttathatók a célterületekre.

(2) A kezelések feltétele a tenyészőhelyek vízborítottsága és az embert támadó fajok lárváinak nagy egyedszámú jelenléte.

(3) Az idős (L4 fokozatú) lárvák nem, vagy csak kis mértékben érzékenyek a BTI tartalmú szerekre.

Szúnyogok fejlődése


(4) A BTI-tartalmú szerek a lokálisan olykor jelentős csípőszúnyog-ártalmat okozó mocsári szúnyog (Coquillettidia richiardii) ellen nem tekinthetők hatékonynak (az említett faj lárváinak mocsári növények gyökeréhez rögzült életmódja miatt a BTI-készítményekkel való találkozásának esélye minimális).

Gyötrőszúnyog lárvák
Gyötrőszúnyog lárvák

A BTI-kezelések során – hasonlóan a kémiai gyérítésekhez – minden esetben hatásvizsgálatot kell végezni. A kezelés hatékonyságának meghatározása a víz felszínén úszó izolátorok segítségével történik. A ~ 15 × 15 cm-es felületet biztosító edények vízfelszínen maradását Nikecell-lemez, a víz áramlását pedig az edény legalább két oldalán kivágott és molnárszita-szövettel lezárt nyílás biztosítja. Az izolátorokba lehetőség szerint a kezelt tenyészőhelyen gyűjtött lárvák kerülnek kihelyezésre. Célszerű minden izolátorba azonos számú (10, 20, 50, 100) lárvát kihelyezni (lehetőleg csak L2–L3 fokozatúakat). A gyérítés – a kémiai kezelésekhez hasonlóan – akkor tekinthető eredményesnek, ha annak hatásfoka meghaladja a 80%-ot.

Oldalfoltos szúnyog lárvák
Oldalfoltos szúnyog lárvák

Szerző: Pannónia Központ Kft.

CÍM:
8360 Keszthely,
Vak Bottyán utca 37.

Kapcsolat:
Email: pannonia(kukac)pkkft.hu



© 2016 Minden jog fenntartva Pannónia Központ Kft.

MÁS HIVATKOZÁSOK:

Köszönjük levelét!