https://mobirise.com/

RÁK A SZEMBEN
ÉGHAJLAT – PARAZITASZENNYEZÉSBEN ÉLÜNK

Magyar Idők 2017.10.21.

A klímaváltozás hatása a fertőző betegségekre – e folyamat felderítésére, monitorozására vállalkoznak amerikai, kanadai, dél-afrikai, ukrán és magyar tudósok. Mindannyiunk érdekében, hiszen senki sincs biztonságban, bárkit elérhetnek a kórokozók. TOVÁBB>>

Szezonvég

2017.09.02.

Köszönhetően az ilyen szempontból kifejezetten kedvező időjárásnak, valamint az egyre jobb szakmai megalapozottsággal, valamint technológia feltételekkel tervezett és megvalósított kivitelezéseknek a 2017-es év nyara hazánk egyetlen térségében sem a szúnyogártalmakról lesz emlékezetes. TOVÁBB>>

Megosztás

Csütörtökön kezdődik a központi szúnyoggyérítés

Idén június 1-jén indul az országos szúnyoggyérítési program. A kivitelezés a Szigetközben és a Tisza-tónál kezdődik, mivel jelenleg ezeken a területeken a legtöbb a vérszívó.  TOVÁBB>>

Fordulópont ..

2017.05.28.

Valószínűleg ahhoz érkeztük, ugyanis az utóbbi hetek – főképp az ország középső területein jelentős – csapadékhullásának, valamint a Dunán május közepén levonult magas vízállásnak köszönhetően, a legnagyobb folyónk ártéri területeinek jelentős részén mostanság nemigen lehet alkonyati fotót készíteni, komolyabb csapkodás nélkül…TOVÁBB>>

Hoz-e változást a május?

2017.05.17.

Május elseje tradicionálisan a strandszezon kezdete. Idén azonban nem hogy a strandszezonnál nem tartunk, de a kellemes időjárás elérkezte is mostanáig váratott magára. Egyelőre a szúnyogok igazi, tömeges megjelenése is késik. Az ártéri tenyészőhelyek továbbra is zömmel szárazak, de ugyanez mondható el a csapadékhullás eredetű, humán szempontból jelentős lárva-élőhelyek jelentős részéről is. A cseppet sem várt csípések nagyobb tömegű megjelenési időpontjával kapcsolatban a legfőbb kérdés jelenleg az, hogy a fentiekben hoz-e változást a május…

Szerző: pkkft.hu 

Munkacsoportunk is szakmai előadást tartott Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetségének Éves Országos Konferenciáján

2017.03.30.
Immár több évtizedes hagyomány, hogy a Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetségének márciusi, budapesti konferenciája nyitja a szúnyogszezont. 
Az idei évben a rendezvényen nyolc, a csípőszúnyog-gyérítés minden aspektusát érintő előadást hallgathattak meg az érdeklődők. TOVÁBB>>

Egyelőre száraz árterek, gyérítési szezonkezdet a Balatonon

2017.03.29.
A folyó-menti árterek zöme (főképp a Dunán és mellékfolyóin) továbbra is szárazon áll. TOVÁBB>>


Amit a 2017-es szezon kezdetekor tudni lehet

2017.03.
Hosszú távú időjárás-előrejelzések ismertek ugyan, de mint azt jól tudjuk, biztos prognózist minden esetben csak az elkövetkező három napra várhatunk el (vagy arra sem…). Hasonló a helyzet a csípőszúnyog-ártalmak előrejelzésével kapcsolatban is. Így aztán a várható szúnyogártalmakról szóló bejegyzésünkben is arra szorítkozunk, amit a jelennel és a közeli jövővel kapcsolatban bizonyosan tudni lehet. TOVÁBB>>

A nyugat-nílusi lázról

2016.09.12.
A különféle médiumok rendre beszámolnak hazai nyugat-nílusi lázesetekről. Gyakran előfordul, hogy ezek az esetek újszerű jelenségként, legfrissebb fenyegetésként jelennek meg. Azonban – a sajnálatos háziállat elhullások és emberi megbetegedések mellett – sem a betegség, sem annak magyarországi jelenléte nem számít különösebb kuriózumnak. TOVÁBB>>

Ez a szezon is elmúlik – de csak lassan…

2016.08.27.

Ez az év nem a szúnyogok és a nyárias időjárás menetrend szerinti, augusztusi nemzeti ünnepünk dátumához kötött elmúlását hozta. TOVÁBB>>

Nem megszokott, felemás szúnyogszezon

2016.08.08.

Hosszú évtizedek óta nagyjából azonos menetrend szerint zajlanak hazánkban a szúnyogszezonok. Aszályos években – melyekből volt bőséggel a 2000-es évek első évtizedében – szinte egész nyarak múlnak el szúnyogmentesen, „normál években” nyár elején áradnak folyóink és telítődnek a csapadékvizes pocsolyák, minek következtében a nyár elejét szúnyogbőség jellemzi, majd azok egyedszáma folyamatosan csökken. Ugyancsak megszokott, hogy a fentiekre 5–7 évente rakódik egy extrém dunai, vagy tiszai áradás, mely hosszan és sok települést érintően eredményez katasztrofális méretű szúnyogártalmakat. TOVÁBB>>

Gennyes sebbé válnak az idei szúnyogcsípések

Durva sebbé változnak a szúnyogcsípések. Ráadásul sokan allergiások is a szúnyogokra, ami tovább nehezíti a helyzetet...

2016. 06. 29.

Eddig is kellemetlen volt, ha megcsípett a szúnyog, hiszen még napokig viszket a helye. Most viszont sokaknál gennyes sebbé válnak a csípések. A szakember szerint ennek az az oka, hogy a felmelegedés miatt egyre több szúnyogfajta kerül Magyarországra. Ezek ráadásul egyre több betegséget terjesztenek – tudósít a Tények. TOVÁBB>>

A jövő héten kezdődik az országos szúnyoggyérítési program 

2016. június 10. 

Idén június 13-án veszi kezdetét a központi finanszírozású országos szúnyoggyérítési program azokon a területeken, amelyeken a legtöbb vérszívó rovar található. A helyzetet és az elvégzett munkát ellenőrző szakértők, valamint magát a gyérítést végző szakemberek is készen állnak a munkálatok megkezdésére. TOVÁBB>>

Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/

Balatonakarattya 2016. június 6. tenyészőhely

Balatoni helyzetkép

2016.06.06.

A települések nagy részén már megfigyelhető jelentős mennyíségű csípőszúnyog, a rajzási (esti) időszakban. Várhatóan, ha az időjárás jelentősen nem változik, felgyorsul a szúnyoglárvák fejlődése, kelése melynek eredménye lehet egy következő héten végrehajtandó légi kémiai védekezés a kiemelt turisztikai területeken.

Szerző: pkkft.hu

Velencei-tó – továbbra is nyugalom

2016.06.06.

Az elmúlt években – legyen szó szegényes, átlagos, vagy katasztrofális szúnyog-helyzetről – rendre a Velencei-tó térségét találtuk az adott időszak legnyugodtabbjának. Köszönhető ez ugyanúgy a régóta átgondolt és szakmai alapokon végzett csípőszúnyog-gyérítéseknek, ahogy a mocsári szúnyog erőteljesebb rajzásainak (egyelőre ismeretlen okok miatti) rendszeres elmaradásának. Eddig az idei év is kitartó nyugalmat hoz a Velencei-tó térségében: a háttérterületeken mostanra megjelentek ugyan a csípésszámok, azok viszont egyelőre a gyérített területeken csak nagyon kis mértékben vannak jelen.
Szerző: pkkft.hu

Árhullám a Dunán – egyelőre bizonytalan következményekkel

2016.06.06.

A napokban árhullám vonult le/vonul le a Duna hazai szakaszán. A vízmércék rendre olyan értékeket mértek/mérnek, melyek a korábbi vizsgálati eredmények alapján nagyon közel állnak ahhoz a szinthez, ami az adott régióban már számottevő méretű tenyészőhelyeket hoz létre. A következő napokban lesz eldönthető, hogy a fenti tényező valóban teljesült-e, ill. hogy mely szakaszokon. Azon részterületeken ahol igen, ott humán szempontból a következő hét időjárási körülményei lesznek meghatározóak – lassan melegedő időjárás kedvezhet leginkább a lárvák fejlődésének és az imágók kirepülésének.
Szerző: pkkft.hu

Balaton – túl a második biológiai kezelésen

2016.05.30.
A korábban jelzettek szerint, május második hetének csapadékos időjárását követően, a Balaton körül előforduló, kiemelkedő humán jelentőséggel bíró csípőszúnyog tenyészőhelyek (így a változó vízellátottságú magassásos, nádas élőhelyek a tószegélyben, valamint a háttérterületek magassásos, nádas és gyepes élőhelyei), az időközbeni kiszáradásukat követően ismét jelentős mértékben vízborításosakká váltak. A fenti területekről történő imágókirepülések mértékének csökkentése érdekében a tó térségében 2016. május 26-27-én sor került az idei második biológiai gyérítésre. A nagyrészt nyílt, fás vegetációval nem fedett célterületekből adódóan a kivitelezés folyadékos BTI-készítménnyel is jó hatékonysággal volt elvégezhető.
Szerző: pkkft.hu

Májusi eső szúnyogot ér?

2016.05.13.

A korai szezonkezdéssel kapcsolatos prognózisunk beigazolódott. Már április közepén több területen – így például a Balaton térségében is – sor került az első biológiai kezelésekre. Részben ennek, részben az egyelőre elmaradó nyárias időnek köszönhetően még csak elvétve háborgatnak bennünket szúnyogok (azon belül is főképp csak az egygenerációs, korán kirepülő fajaik). A késő tél esőzései nyomán létrejött tenyészőhelyek április végére kiszáradtak, a május azonban fordulatot hozott állapotukban. Az embert támadó fajok fejlődése számára kiváló tenyészőhelyek (magassásos és gyepes élőhelyek, erdei pocsolyák) az időközbeni kiszáradást követően ismét jelentős mértékben vízborításosakká váltak. Ezekben a vízállásokban a jelenleg fennálló időjárási körülmények, valamint az arra vonatkozó előrejelzések alapján a lárvák nagyobb tömegű jelenléte a 21. hétre várható. Mindez alapján a június eleje már biztosan szúnyogosnak ígérkezik hazánk vízparti és nem vízparti részterületein egyaránt.

Szerző: pkkft.hu

Idén korai szezonkezdés várható

2016.03.07.

Immár túllépve rajta, elmondhatjuk, hogy 2015–2016 tele kísértetiesen emlékeztetett a két évvel ezelőtti időszakra. Azzal a különbséggel, hogy az idén februári csapadékhullás mértéke még a 2014 hasonló időszakában tapasztalhatót is jelentős mértékben meghaladta (országos átlagban is a sokévi csapadékmennyiség többszöröse hullott). Jelenleg Magyarországon mintegy 80.000 hektárnyi területet borít belvíz – zömmel a Dél-Alföldön. Tavaink változó vízellátottságú szegélyzónái ugyancsak vízborításosak. Hasonló mondható el azon folyóink ártereiről, melyeken az elmúlt hetekben árhullámok vonultak le. Utóbbiak különösen jelentős mértékben hoztak létre vízborításos területeket a Tisza és mellékfolyói, valamint az Ipoly térségében. 

Humán szempontból a vízborításos szántók nem tekinthetők jelentős tenyészőhelynek, ugyanis az embert támadó, száraz talajfelszínre petéző fajok fejlődésének – a talajfelszín rendszeres és erőteljes bolygatás miatt – nem kedveznek. A belvíz, ill. a tavaink magas vízállása miatt egyes régiókban rekord mértékben vízborításos gyepek, valamint a levonuló árhullámok miatt vízborításos ártéti tenyészőhelyek viszont – optimális időjárás esetén – az embert támadó fajok korai és nagyon jelentős gradációinak lehetnek színterei. Ez utóbbi azért feltételezhető nagy valószínűséggel, mert a most kialakult vízborítások zömmel korábban száraz felszíneken jöttek létre – ez pedig kiválóan megfelel az embert csípő fajok szükségleteinek, ugyanis azok száraz felszínekre rakott petéi a friss elöntéseket követően fejlődnek lárvává, majd alakulnak kifejlett imágóvá.

A fent említett gradációk bekövetkezése, illetve elmaradása a következő hetekben várható hőmérsékleti és csapadékviszonyok alakulásától függ. Az év jelen szakaszában a lárvák esetleges megjelenését lassú, elhúzódó fejlődés jellemzi. Ráadásul utóbbinak a sikeressége az időjárási körülmények alakulásától erősen függ (az ilyenkor hosszabb fejlődési idő miatt a tenyészőhelyek akár ki is száradhatnak az imágók kirepülése előtt). A birtokunkban lévő előrejelzések alapján ugyanakkor a következő hetekben is rendszeres csapadékhullások várhatók, melyek a tenyészőhelyek kiszáradását jelentős mértékben lassíthatják, ezáltal a lárvák kifejlődéséhez szükséges időt biztosíthatják.

Megemlítendő továbbá, hogy a téli időszak rendkívüli mértékű csapadékhullása – a tenyészőhelyek kiszáradása esetén is – akár egész évre meghatározhatja a szúnyogártalmak bázisát. A talaj jelenleg tapasztalható víztelítettsége mellett, a felszínek kiszáradását követően, meglehetősen kevés csapadékhullás is elegendő lehet ahhoz, hogy a csípőszúnyogok fejlődéséhez ideális feltételek újból kialakuljanak.

A szúnyogártalmakat meghatározó folyóinkon a fent említett idei első áradások már levonultak, a későbbi vízállásaikra vonatkozó prognózisokhoz kiindulási alapot a vízgyűjtők területére hullott hó mennyiségére vonatkozó ismeretek nyújtanak. Jelenleg a vízgyűjtőkön felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet mind a Duna, mind a Tisza, mind a Dráva esetében a sokévi átlagnak megfelelő. Ez alapján – amennyiben a csapadékhullás mértéke esetleg vissza is áll a normál kerékvágásba – folyóinkon a „szokásos” májusi árhullám levonulása és az azt követő szúnyogártalom kialakulása egyaránt várható.

A fentiek összegzése alapján megfogalmazható prognózis szerint – a következő hónapi hőmérsékleti viszonyainak alakulásától függően – akár már márciusban biológiai gyérítések válhatnak indokolttá hazánk számos részterületén. Ezen túl fel kell készülni arra, hogy idén a szúnyogártalmak is jóval korábban köszönthetnek be, mint 2015-ben, amikor a nem túl közkedvelt rovaraink első komolyabb egyedszámú megjelenésekor már bőven benne jártunk a nyárban.

Szerző: pkkft.hu

A Duna átlagos és legmagasabb vízállása Budapestnél, a Tisza átlagos és legmagasabb vízállása Szolnoknál a május és augusztus közötti időszakban (cm), valamint az éves átlagos csapadékhullás (mm) (2006–2015, forrás: OMSZ, Hydroinfo)
A Duna átlagos és legmagasabb vízállása Budapestnél, a Tisza átlagos és legmagasabb vízállása Szolnoknál a május és augusztus közötti időszakban (cm), valamint az éves átlagos csapadékhullás (mm) (2006–2015, forrás: OMSZ, Hydroinfo)

Zika vírus terjedési lehetőségeiről

2016.02.01.

A várandós nők megfertőződése esetén nagy százalékban a születendő gyermek központi idegrendszerének súlyos károsodásával (mikrokefália), maradandó és komoly fogyatékosságokkal járó Zika-vírust szúnyogok terjesztik. Utóbbi tény miatt a betegség terjedésében nem csak a kórokozó, de az átvivő rovar jelenléte is elsőrendű szerepet játszik. Jelenlegi ismereteink szerint a vírus fő terjesztője az Aedes aegypti szúnyogfaj. A rovar kozmotrópusi elterjedést mutat, azaz a trópusi övben általánosan elterjedt. Az embert hevesen támadó nősténye vízfelszínre petézik, ezért lárvája minden típusú tenyészőhelyen képes kifejlődni. Akár kisméretű ház körüli vizekben (pocsolyák, esővízgyűjtők stb.) is megél. Tenyészőhelyétől néhány száz méternél jobban nem távolodik el, folyamatos fejlődés jellemzi, újabb és újabb generációk megjelenésével. Ez utóbbi tények szabnak határt a faj terjeszkedésének, 20 °C évi, ill. 10 °C hideg hónapi középhőmérséklet alatt nem képes megtelepedni.

A fentiekből adódóan mind a terjesztő szúnyogfaj, mind a betegség (máshol történő fertőződés, majd hazautazás) Európába behurcolás útján kerülhet, itteni továbbterjedése azonban a téli évszak megléte miatt extrém alacsony.

A Zika-vírus járványaival érintett országokba utazók számára azonban – más betegségek elkerülése érdekében is – javasolt a szúnyogok elleni védekezés, szúnyogriasztó szerekkel, hosszú ujjú/szárú, zárt ruházattal, szúnyoghálóval, ventillátorral, légkondicionálással. A várandósok esetében a legbiztosabb a fertőzött országokba tervezett utazás elhalasztása – a járványok lecsengéséig.

Forrás és további részletek:

http://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/zika_virus_infection/Pages/index.aspx

https://www.antsz.hu/data/cms72498/160107_zikavirus_tajekoztato_OEK.pdf

Szerző: pkkft.hu

Szúnyogmentes nyárvég és ősz után

2015.11.30.

A csapadékhiányos időjárásnak, valamint folyóink kitartóan alacsony vízállásának köszönhetően a humán szempontból jelentős fajok lárváinak fejlődéséhez alkalmas körülmények a nyár végi időszakban már nem alakultak ki. Ennek, valamint az intenzív és kiterjedt kezeléseknek köszönhetően a lakott területek környékén a csípésszámok nagyon alacsony értékeken maradtak. A körülményekben a szúnyoghelyzet szempontjából releváns változás csak szeptember második felében következett be. Az utóbbi időszak jelentős mértékű csapadékhullásai sem eredményezték azonban az elmúlt évihez hasonló késő őszi szúnyogártalmak megjelenését. Az egyre hidegebb reggeli és esti időszakokat hozó napokkal pedig véglegesen elkövetkezett a téma körüli általános téli csend.

Szerző: pkkft.hu

Visszatértek az igazi szúnyogos balatoni esték

2015.07.12.

A május végi és június elejei csapadékhullások meghozták a fordulatot nagyobb tavaink szúnyoghelyzetében. A hosszú ideig kifejezetten békés időket szúnyogos esték váltották fel. A lakosság és a turisták nyugalmát zavaró kis lények zömmel a fás élőhelyfoltok területén létrejött és mikro-tenyészőhelyként működő kis pocsolyák területéről repültek ki – összességében nagy egyedszámmal. Az elmúlt hetek kánikulai estéin a szúnyogok különösen intenzíven és a magas hőmérséklet miatt nem csak a szokásos esti rajzási időszakukban, de szinte egész éjszaka támadták a szabadban tartózkodókat. Tekintettel arra, hogy a csípőszúnyogok imágói 5-6 hétig is elélnek, kellemetlenkedésükkel még egy ideig számolnunk kell – ráadásul a települések víztől távolabb eső részterületein is. A fentiek miatt a vérszívók elleni harcba – a Tisza-tó mellett – a Balatonnál és a Velencei-tónál is beszáll az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos szúnyoggyérítési programja. Ennek keretében a következő hetekben a megszokottnál nagyobb területeken, valamint a légi mellett földi melegködös módszerrel is folyik majd a gyérítés.

Szerző: pkkft.hu  


Kitartó nyugalom a leglátogatottabb tavaink térségében

 2015.06.03.

A Balaton és a Velencei-tó térségében található csípőszúnyog-tenyészőhelyek állapotába az elmúlt időszak jelentősebb esőzései sem hoztak drasztikus változásokat. Ennek hátterében az aszályos tél és tavasz után kialakult erőteljesen vízdeficites állapot, valamint az elmúlt napok extrém meleg, szárító hatása egyaránt feltételezhető. A leglátogatottabb tavaink térségének szúnyogártalmát okozó tenyészőhelyek egyelőre szárazak, vagy vízborításosak, de az embert támadó fajok fejlődéséhez (a vízi növényzet gyökérzetén rögzülten fejlődő mocsári szúnyog kivételével) aktuálisan nem alkalmasak. Az említett területeken az imágósűrűség ugyancsak továbbra is rendkívül alacsony.

Szerző: pkkft.hu

Rövidesen sokfelé búcsút inthetnek a nyugodt szabadtéri estéknek

2015.06.01.

2015. május 25. környékén a Rábán és a Dunán – a vízgyűjtőkön lehullott nagy mennyiségű csapadéknak köszönhetően – számottevő árhullám vonult le. Mindkét folyó legmagasabb vízszintje jelentősen meghaladta azt az értéket, mely nagy kiterjedésű, összefüggő ártéri tenyészőhelyeket eredményez. Az árhullám gyors levonulású volt, az ártéri területek mélyebb fekvésű részein gyorsan és nagy számban jöttek létre ártéri pocsolyák. Utóbbiakban az elmúlt napok meleg időjárásának köszönhetően jelenleg nagy tömegben (200–600 lárva/liter) fejlődnek az embert erősen támadó gyötrő szúnyog (Aedes vexans) lárvái. A vízállásos területek biológiai gyérítése a következő napokban indokolt. A lárvák elpusztítása azonban az ártéri tenyészőhelyek fás növényzettel való fedettsége és korlátozott szárazföldi elérhetősége miatt korántsem lehet teljes körű, így a Rába és Duna mentén a 24. hét második felétől 4–6 hétig a csípőszúnyog-ártalom jelenlétével kell számolni.

Szerző: pkkft.hu 

Nagy egyedszámban fejlődő gyötrő szúnyog (Aedes vexans) lárvák (Rába-ártér, 2015. május 31.)
Nagy egyedszámban fejlődő gyötrő szúnyog (Aedes vexans) lárvák (Rába-ártér, 2015. május 31.)

Nyugodt szezonkezdés

2015.05.13.

Az adott év májusának első felét a csípőszúnyogok elleni védekezésben egy menetrendszerű felbolydulás szokta jellemezni. Az idén a sokéves átlagtól elmaradó, ill. átlagos csapadékhullást hozó téli hónapokat viszonylagosan száraz tavaszi időszak követte. Annak következtében, hogy a Duna vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet a sokévi átlagtól nagyjából egyharmaddal elmaradó, a Tisza vízgyűjtő területén pedig a sokévi átlag fele volt, mostanáig az áradások is megkímélték nagyobb folyóink térségét.

A fentiekből adódóan egyelőre viszonylag alacsony lárvasűrűség mellett lezajlott preventív biológiai gyérítésekkel, nyugodtan kezdődött el az idei szúnyogszezon. Az alapján, hogy az elmúlt hetek aszályos, nyáriasan meleg napjain a tenyészőhelyek kiterjedése rohamtempóban csökkent, a közeli jövőben sem várható ellenszenves vérszívóink jelentősebb számú megjelenése. A tapasztalatok alapján azonban ez utóbbin néhány esősebb nap, vagy egy elhúzódó magasabb dunai, esetleg tiszai vízállás gyorsan változtathat…

Szerző: pkkft.hu 


Önkormányzat-környezetvédelem-Balaton 

A jövő héten végzik az első, biológiai szúnyogirtást a Balatonnál

2015.04.30.

Szigliget, 2015. április 30., csütörtök (MTI) - A jövő héten megkezdik az idei első, biológiai szúnyoggyérítést a Balaton körül - tájékoztatta a munkát korábban koordináló Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke csütörtökön az MTI-t.

Balassa Balázs elmondta, még nem született meg a kormányhatározat arról, hogy ki végezheti és milyen állami hozzájárulással a balatoni szúnyogirtást, de a munka indítása nem tűr halasztást. Hozzátette, a tavalyi szúnyogirtás költségeivel időközben sikerült elszámolnia a balatoni önkormányzatokat tömörítő BSZ-nek az állami oldallal, de arról még mindig nem született határozat, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a szövetség koordinálja az idei munkát, vagy átveszi a feladatot a katasztrófavédelem, miként ez a tavalyi szezon közben megtörtént. 

Kérdéses még az is, hogy miként finanszírozzák az idei szúnyogirtást a Balatonnál. A korábbi gyakorlat szerint a költségek felét az állam, a másik felét a helyi önkormányzatok állták. Az utóbbiak az idén is betervezték ezt a kiadást a költségvetésükbe. Az általuk befizetett összegekből kezdi meg a védekezést a BSZ, a tervek szerint (időjárástól függően) május 5-én, jövő kedden. A méhekre nem veszélyes biológiai gyérítést mintegy 1200 hektáron fogja elvégezni a szövetség által már tavaly meghirdetett közbeszerzési eljáráson kiválasztott vállalkozás (a Corax). 

A szövetség szakértők bevonásával dönt arról minden évben, hogy mikor kell és lehet elvégezni a biológiai és a kémiai irtásokat. Várhatóan legkésőbb júniusban szükség lesz a kémiai védekezés megkezdésére is. Az önkormányzatok által az idei szezonra összeadott keret június végéig, július elejéig fedezi a munka költségeit - mondta a szervezet vezetője.

MTI

A turisztikai célú csípőszúnyog-gyérítések fontosságáról

2015.05.13.

A 2013-ban és 2014-ben az OKF szervezésében lezajlott katasztrófavédelmi csípőszúnyog-gyérítések az önkormányzati és lakossági visszajelzések, valamint a szakértői vélemények alapján egyaránt sikeresnek tekinthetők. A fenti tapasztalatok ellenére a csípőszúnyog-gyérítések gazdaságos és környezetkímélő megvalósítása a hazánkban nagy hagyományokkal rendelkező turisztikai gyérítések külön témaként való megtartása és finanszírozása nélkül nem lehetséges. A turisztikai célú csípőszúnyog-gyérítési programok elemeit képező, egy-egy térségre korlátozódó lokális kutatási, előkészítési, vizsgálati, ellenőrzési és szervezési feladatoknak ugyanis megvan a maguk – a nagyléptékű, országos programoktól néhol jelentős mértékben eltérő – kialakult gyakorlata. Ennek keretében a turisztikai típusú csípőszúnyog-gyérítések mind katasztrófahelyzetekben, mind azokon kívül az alábbi előnyökkel rendelkeznek az országos programokhoz képest: (a) a kisebb, költség és környezetterhelés szempontjából egyaránt racionalizált célterületek miatt rugalmas, gyors reagálású a kivitelezés (indokoltság–elrendelés–kivitelezés folyamata által igénybe vett időtartam a lehetőségekhez képest minimális); (b) figyelembe tudja venni a lokális krízishelyzeteket; (c) figyelembe tudja venni a csípőszúnyogokkal kapcsolatos társadalmi érzékenységben tapasztalható nagymértékű különbségeket; (d) a kezelések az egyedi szerződéseknek köszönhetően szükség esetén az országos tendenciáktól függetlenül végezhetők (pl. optimális időpontban kora tavasszal biológiai kezelések hajthatók végre; rendezvényekhez kapcsolódó szűkebb területeken – akár ad hoc módon – egyedi kémiai kezelések is kivitelezhetők stb.); (e) a lokális tapasztalatok, aktuális vizsgálati eredmények és megbízói vélemények együttes figyelembe vételével egész szezont (vagy akár szezonokat) átfogó szisztematikus munka végezhető.

Szerző: pkkft.hu 

2015: a kérdőjelek éve

2015.02.10.

Egy évvel ezelőtti, 2014-re vonatkozó prognózisunkban több évtizedes tapasztalatokra és az akkor rendelkezésre álló időjárási adatokra építve úgy gondoltuk, hogy a 2013-as rendkívül szúnyogos év után egy jóval elviselhetőbb következhet. Ezzel szemben a februárban lehullott jelentős mennyiségű csapadéknak köszönhetően a csípőszúnyog tenyészőhelyek már márciusban aktivizálódtak, majd májustól kezdődően (június kivételével) hónapról hónapra országszerte rekordokat döntő csapadékhullás és november elejéig kitartó, olykor nagyon súlyos szúnyogártalom következett.

Ezek után mit látunk előzetesen 2015-el kapcsolatban? A teljes mértékben kiszámíthatatlanná vált időjárásunk, valamint a tenyészőhelyek jelenlegi állapota alapján: kérdőjelek sorozatát.

Igaz, hogy hazánkban november óta a sokéves átlagtól elmaradó, ill. átlagos csapadékhullást hozó hónapok jellemzők, azonban az októberig tartó rendkívüli esőzések azt eredményezték, hogy a humán szempontból kiemelt jelentőségű csípőszúnyog tenyészőhelyek aktuálisan szinte rekord mértékben vízborításosak. Ez abból a szempontból pozitívnak tekinthető, hogy mindez egyelőre nem felel meg az embert csípő fajok szükségleteinek, ugyanis azok pete alakban telelnek, későbbi kifejlődésükhöz igénylik a tenyészőhelyeik kiszáradását. A most vízborításos élőhelyekről az említett fajok adott elöntés kialakulását „váró” petéiből fejlődött egyedek már kirepültek, az újak fejlődése pedig ismételt kiszáradást és víz alá kerülést igényel. Pesszimizmusra ad azonban okot, hogy a talaj olyan mértékű víztelítettsége mellett, mint ami most fennáll egy esetleges kiszáradást követően meglehetősen kevés tavaszi csapadékhullás is elegendő lehet az ideális feltételek újbóli kialakulásához, a lárvák ismételt megjelenéséhez, ezáltal az akár nagy tömegű imágó-kirepüléshez.

A Duna átlagos és legmagasabb vízállása Budapestnél, a Tisza átlagos és legmagasabb vízállása Szolnoknál a május és augusztus közötti időszakban (cm), valamint az éves átlagos csapadékhullás (mm)  (2005–2014, forrás: OMSZ, Hydroinfo)
A Duna átlagos és legmagasabb vízállása Budapestnél, a Tisza átlagos és legmagasabb vízállása Szolnoknál a május és augusztus közötti időszakban (cm), valamint az éves átlagos csapadékhullás (mm)
(2005–2014, forrás: OMSZ, Hydroinfo).

A csípőszúnyog ártalom másik meghatározó tényezője nagyobb folyóink vízállása. A Dunán az idén eddig levonult árhullámok feltehetően a csípőszúnyogok fejlődése számára még nem alkalmas időjárási körülmények között hozták létre az ártéri tenyészőhelyeket. A későbbi, tavaszi, kora nyári áradásokkal kapcsolatos prognózisokhoz kiindulási alapot a vízgyűjtők területére hullott hó mennyiségére vonatkozó ismeretek nyújtanak. Jelenleg a Duna vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet a sokévi átlagtól nagyjából egyharmaddal elmarad, a Tisza vízgyűjtő területén pedig ugyanez az érték nagyjából a sokévi átlag fele.

A korábbi évektől eltérően nagy tehát a bizonytalanság abban, hogy milyen mértékű szúnyogártalom várható a 2015-ös szezonban. Az előzmények fenti vonatkozásainak ismeretében valószínűleg hasznosabb, ha azzal számolunk, hogy – akár átlagos mértékű csapadékhullás mellett is – újabb szúnyogos év következik.

Szerző: pkkft.hu


2014

Újabb szúnyogos szezon vége felé
2014.10.15.
A sokévi tapasztalatok alapján egy olyan intenzív szúnyogos évet, mint a 2013-as volt, általában egy jóval csendesebb szokott követni. Az idén ez az állítás olyannyira nem állt fenn, hogy még most október közepén is gyakran kell menekülőre fogni vízpartok mellett, fás vegetációfoltokban, de szinte majdnem mindenhol, az ország területén.
Már a kezdet sem sejtetett túl jót: a 2014-es csípőszúnyog szezon a megszokottnál jóval korábban kezdődött. A csapadékhiányos december és január hónapokat követően ez év februárja országosan az átlagosnál csapadékosabbnak mutatkozott (a Dunántúl egyes részterületein jelentős mértékben). Ennek következtében a mély fekvésű, időszakos vízborítással jellemezhető tenyészőhelyek sok területen már márciusban aktivizálódtak, az első biológiai és kémiai gyérítésekre áprilisban sort kellett keríteni. Ezután rövid nyugalom következett, majd május közepén jelentős mennyiségű csapadékhullás volt tapasztalható országszerte. Az utóbbiból kialakuló egyedszám növekedés miatt a szúnyog-gyérítések és monitorozások felügyelete 2014. június 23-tól átmenetileg - az ország teljes területén - ismét az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatáskörébe került át. Az OKF programjának augusztusi befejezését követően – szemben a hosszú évtizedek alatt megszokottal – a csípőszúnyog „szezon” korántsem fejeződött be. Az augusztus végén, ill. szeptember hónapban hullott nagy mennyiségű csapadék miatt további kezelések voltak szükségesek, viszonylag nagy területeken. Sőt, a szeptemberi özönvízszerű esőzések és az október elejei időszak tartósan meleg időjárásának következtében még most is bőven a folyamatos gyérítések elrendelését indokolttá tevő szinten vannak a csípésszámok – szinte az egész országban. Az év ezen időszakában azonban már gazdaságos és hatékony gyérítések nem kivitelezhetők, ezért csak abban bízhatunk, hogy az időjárás végre ősziesre fordul és előbb-utóbb a szél és a hideggé váló éjszakák természetes úton elvégzik majd a „munkát”.
Az utóbbi napokban még inkább erősödni látszik az októberi szúnyoginvázióval kapcsolatos értetlenkedés. Ennek kapcsán fontos leszögezni, hogy az augusztusi és szeptemberi hónapok időjárása az ami rendhagyónak tekinthető. Az embert támadó sokgenerációs fajok a rendszeresen kiszáradó tenyészőhelyükön kialakuló vízborítás, majd az ezt követő, a fejlődésükhöz megfelelő hőmérsékleteket biztosító időjárás esetén, az év bármely időszakában képesek hatalmas egyedszámban kifejlődni. Tehát a szúnyogok semmi tőlük szokatlant nem tettek, illetve tesznek, csak biológiájuknak megfelelően aktivizálódnak a környezeti tényezők fejlődésük számára kedvező alakulása következtében.
Szerző: pkkft.hu
Szúnyogos hetek az országban
2014.06.12
A szúnyogok az idén a legkevésbé sem voltak tekintettel a Pünkösdre. Az elmúlt hetek csapadékhullása, valamint a rövid időn belül másodszor magas Duna-vízállás a kánikulai meleggel párosulva sok helyen éppen az Ünnepnapokra időzítette az aktuális szúnyoginvázió csúcsát. A tömeges kirepülés mindig elhúzódó hatása miatt a helyzet normalizálásához a következő hetekben rendszeres gyérítésekre lesz szükség.
Szerző: pkkft.hu
Tényszerűen a szúnyogok betegséghordozó szerepéről
2014.06.10.
Évről évre egyre többet hallani és olvasni a szúnyogok által terjesztett betegségekről – különösen olyan szúnyogos időszakokban, mint a mostani néhány hét. A híradásokban, riportokban gyakran megjelenő apróbb-nagyobb tévedések, csúsztatások ugyan minden esetben érdekesebbé és eladhatóbbá teszik az anyagokat, viszont kérdés, hogy szabad-e nézettséget, olvasottságot növelni az emberek amúgy is felerősödött félelemérzetét tovább növelő módon? Véleményünk szerint nem, az viszont kétségtelen, hogy a szúnyogok kutatásának és gyérítésének szükségességét a turisztikai és közérzeti okokon túl számos humán- és állategészségügyi veszély is indokolja. TOVÁBB>>

Szerző: pkkft.hu (az OEK adatainak felhasználásával)

Változások az időjárásban – várható változások a szúnyoghelyzetben

2014.05.26.
Az erősen csapadékhiányos telet kora tavasszal még csak néhány hazai részterületen (pl. a Balaton nyugati fele) követte jelentősebb csapadékhullás. Május közepére azonban váratlan és általános változás következett be időjárásunkban: csak kevés terület maradt jelentős és tartós eső nélkül. A mély fekvésű gyepterületeken vízállások alakultak ki, több kisebb folyónkon jelentős árhullám vonult le, de a Duna-vízszint is mintegy 80 cm-rel meghaladta azt az értéket, mely - a vízszint csökkenését követően - már számottevő összkiterjedésben hoz létre humán szempontból jelentős tenyészőhelyeket az ártereken. A jelenlegi nyáriasan meleg időjárás kedvez a csípőszúnyogok gyors fejlődésének, ezért a 22. hét második felében, illetve a 23. hét első felében a csapadékhullással, illetve áradással érintett élőhelyeken a csípőszúnyog imágók nagy tömegű kirepülése várható. Ennek megfelelően az általunk szakértett területeken kémiai csípőszúnyog-gyérítéseket rendeltünk el.
Szerző: pkkft.hu
Lárvatömeg ártéri tenyészőhelyen (Dunakanyar, 2014. május 25.)
Lárvatömeg ártéri tenyészőhelyen (Dunakanyar, 2014. május 25.)

Beavatkozások szúnyoghelyzet miatt – egyelőre csak a Balatonnál

2014.04.28.

Lassan hozzá kell szoknunk, hogy legnagyobb tavunk környékén a szúnyogok zavaró mértékű jelenléte évről-évre egyre korábban jelentkezik.

Ez 2014-ben a Balatonnál azt eredményezte, hogy a februárban lehullott jelentős mennyiségű (néhol az átlagnál négyszeresen több) csapadék, valamint a tó magas vízállása miatt a tenyészőhelyek már márciusban aktivizálódtak. Következésképp a vérszívók fejlődési helyét jelentő víztestekben hamar jelentős egyedszámmal fordultak elő az embert támadó csípőszúnyog fajok lárvái. Ennek megfelelően a térségben már április első napjaiban megtörtént az idei első biológiai kezelés és még május előtt szükségessé vált az első kémiai beavatkozás is.

Szerző: pkkft.hu

Kritikus év után – de vajon milyen előtt?

2014.03.14.

Szúnyogszempontból nyugodt és kényeztető évek után 2013-ban a legkegyetlenebb arcukat mutatták a kis vérszívók. Különösen igaz volt ez a Duna mentére, de a Balaton, a Velencei-tó és az ország számos más területe is bőven kapott az ártalomból. A sokévi átlaghoz képest 2012–2013 téli időszakában jelentős csapadéktöbblet jelentkezett, ami nemcsak a korai szúnyogártalmat, de – a talaj víztelítettségét kialakítva – a szezon későbbi időszakának csípőszúnyog ártalmait is meghatározta. A Duna mentén a fentihez társult egy közepes mértékű késő tavaszi, majd egy történelmi rekord mértékű kora nyári áradás. Utóbbi következtében 2013 nyarán a Duna teljes magyarországi szakaszán kritikus szúnyoghelyzet alakult ki, különösen a június közepétől július közepéig terjedő időszak szúnyogártalma haladta meg többszörösen a lakosságot már erősen megterhelő szintet. 

Ami volt, természetesen elmúlt... Jelenleg a legfontosabb kérdés, hogy egy kifejezetten nehéz év után mi várhat ránk idén? A kérdés kapcsán most is elsősorban a csapadék- és vízállásadatokból, valamint a hosszú távú időjárás-előrejelzésekből indulhatunk ki.

A Duna átlagos vízállása Budapestnél, a Tisza átlagos vízállása Szolnoknál a május és augusztus közötti időszakban (cm), valamint az éves átlagos csapadékhullás (mm) (2003–2014 március, forrás: OMSZ, Hydroinfo)
A Duna átlagos vízállása Budapestnél, a Tisza átlagos vízállása Szolnoknál a május és augusztus közötti időszakban (cm), valamint az éves átlagos csapadékhullás (mm)
(2003–2014 március, forrás: OMSZ, Hydroinfo)
Az elmúlt tél csapadékhullását több tekintetben is kettősség jellemezte. Decemberben és januárban a sokévi átlagnál jóval kevesebb csapadék hullott hazánkban, február hónapban viszont a jellemzőnél számottevően több. Utóbbi főképp a Dunántúlra koncentrálódott, ahol több helyen a sokévi átlagnál négyszeresen több csapadékot mértek az év második hónapjában. A nagy folyóink vízállása az év első negyedévében jóval alacsonyabbnak mutatkozik, mint 2013 azonos időszakában. Mindeközben a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott – olvadás előtt álló – hóban tárolt vízkészlet a sokévi átlagtól számottevően elmaradva, aktuálisan az elmúlt télen jellemzőnek kevesebb mint felének vehető. A hosszú távú előrejelzések szerint az átlagosnál melegebb, átlagos, ill. inkább aszályos időjárásba hajló csapadékviszonyok, kisvizes vízállások fogják jellemezni 2014 tavaszát és nyarát.

Az enyhe tél és az annak végén – fent látott és főképp a Dunántúlon jelentkezett – csapadéktöbblet nemcsak a Balaton magas vízállását, de a mély fekvésű, időszakos vízborítással jellemezhető tenyészőhelyek korai aktivizálódását is eredményezte. Utóbbiak területén már most jelentős egyedszámmal fordulnak elő az embert támadó korai csípőszúnyog fajok fiatal lárvái. Az első kirepülésekre – az elkövetkező időszak hőmérsékleti viszonyaitól függően – akár már két-három hét múlva számítani lehet. A formálódó tavaszi-koranyári szúnyoghelyzet mérséklésére nagy valószínűséggel a megszokottnál jóval korábban lesz szükséges biológiai gyérítések alkalmazása. Az év további részére vonatkozó prognózisnak azonban a jelenlegi ismereteink szerint – és a több évtizedes tapasztalatokkal összhangban – inkább azt kell tekintenünk, hogy az elmúlt rendkívül szúnyogos év után egy jóval elviselhetőbb következhet.

Szerző: pkkft.hu


2013

Szúnyoggyérítés árvíz után

2013.06.18.

A Duna mentén levonuló, évszázados rekordokat megdöntő árvíz és a nyárias meleg egy igen kellemetlen, életminőséget rontó következménye a szúnyoginvázió. A csípőszúnyoglárvák elsősorban a sekély, növényzettel borított állóvizeket kedvelik, amelyek gyakran ideiglenes tenyészőhelyek, út menti vízmegállások, de ideális élőhelyet jelentenek számukra az árterületek is. Állandó vizekben a lárvák szaporodását szabályozzák természetes ellenségeik (halak, más ízeltlábúak), azonban a zöldárral érintett ideiglenes vízmegállásokban e környezeti szabályozókkal nem számolhatunk.

Tekintettel arra, hogy az áradással érintett települések önkormányzatainak nagy megterhelést jelentett az árvízi védekezés, a kormány döntött arról, hogy átvállalja tőlük a csípőszúnyogok elleni védekezés költségeit, az irtás teljes körű lebonyolítását, amely feladattal a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot bízta meg. A cél az, hogy az érintett lakosság és a helyreállításban részt vevők számára elviselhető mértékűvé váljon a szúnyogártalom oly módon, hogy a lehető legkisebb mértékben kelljen beavatkozni a természetes életközösségek rendszerébe. Fentieket figyelembe véve, az ÁNTSZ és a Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületének javaslatai után a katasztrófavédelem felkérte a szúnyoggyérítésben és környezetvédelemi kérdésekben egyaránt jártas szakembereket, Dr. Fekete Gábort és Dr. Kenyeres Zoltánt, hogy szakmai ellenőrzésük mellett legyenek lebonyolíthatóak a munkák.

A sürgősségi eljárást követően kiválasztott kivitelező (Szemp Air Kft.) június 15-én megkezdte a munkát. Az előírások szerint a szúnyoggyérítést három technológiával végzik, a szakértők területi kijelölései alapján:

Biológiai lárvagyérítés, légi és földi, esetenként vízi járművekről. A lárvagyérítésre használt készítményeket közvetlenül vízbe kell juttatni, így csökkentve a kikelő szúnyogok számát. A szerek kedvező toxikológiai megítélése célzott hatásuk következménye. Természetes vizekben Magyarországon kizárólag Bacillus thringinensis var. israelensis (Bti) baktérium által termelt toxint (Cry4) tartalmazó szerek használhatóak. A készítmény csak a szúnyoglárvákra hat, így minden más élőlényt megkímél. Ezt a környezetbarát védekezési módot várhatóan 20 ezer hektáron alkalmazzák, szükség esetén a kezeléseket megismételve, ami Magyarországon egyedülálló kiterjedt alkalmazást jelent.

Földi kémiai védekezés, melegködképzéses vagy ULV (nagyon kicsi 30-60 mikrométer átmérőjű permetcseppek) eljárással. E módszer a már kifejlett csípőszúnyogok ellen használható, azonnal csökkentve a szúnyogártalmat. Az alkalmazott irtószer emberre nem veszélyes, de más rovarokra hat, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a területen előforduló méhek védelmére. Minden kezelés csak a méhek kaptárba vonulása után kezdhető meg, és az éjszakai órákban végezhető. Segédanyagként kizárólag fehérolaj használható fel, a néhány éve alkalmazott gázolaj alkalmazása szigorúan tilos. A melegködös eljárás nagy előnye, hogy a létrejött fehér köd képes bejutni a növényzettel fedett területekre is, így jó hatékonyságú. Ezt a módszert elsősorban a települések belterületén kell alkalmazni, várhatóan 46 ezer hektáron, két alkalommal.

Légi kémia szúnyoggyérítést a földivel azonos irtószerrel, de kizárólag ULV technológiával lehet alkalmazni. Ezzel a módszerrel a belterületi kezeléseken túl a földről nehezen megközelíthető területeket is el lehet érni, így a Duna partszakaszain, a településeken kívül eső, de ahhoz közeli részein is alkalmazzák, megakadályozva, hogy a környékről a szúnyogok rövid idő alatt újra ellepjék a lakott zónákat. Az eljárást 50 ezer hektáron, szintén két alkalommal hajtják végre. Mivel a légi kijuttatást elsősorban az esti órákban, naplementéig lehet végezni, a kijuttatás előtt az érvényes jogszabályok szerint a településeken bejelentkezett méhészeket értesítik, hogy biztonságba helyezhessék méhállományaikat.

Minden estben kizárólag az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által engedélyezett, EU regisztrációval rendelkező irtószereket használnak, a területileg illetékes kormányhivatal népegészségügyi szervének ellenőrzése mellett.

Szerző: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 

Csípőszúnyog szempontból is katasztrófahelyzet várható a Duna mentén

2013.06.05.

Az elmúlt és az elkövetkező napokban az emberéletek, valamint a mindennemű értékek védelméé a főszerep, de lélekben nem árt már most felkészülni arra, hogy két kényeztetőnek nevezhető év után keserves nyári hetek várnak majd a Duna mellett élőkre és az oda látogatókra. 

A folyó tetőzése a már ugyancsak komoly szúnyogártalmat magával vonó vízszint fölött négy méterrel fog megtörténni. A normál magas vízszinthez képest extra elöntésre kerülő területek jelentős része nem alkalmas a csípőszúnyogok fejlődésére, azonban a potenciális tenyészőhelyek elöntött területe így is többszöröse lesz az egy átlagos áradásnál jellemzőnek.

A tetőzés időtartamától és az apadás ütemétől függ, hogy mikorra alakulnak majd ki az ártéren azok a sekély, felmelegedő víztestek, melyek ideális feltételeket nyújtanak az embert támadó csípőszúnyogfajok fejlődése számára. Jelenleg ez leginkább a 25–26. hétre tehető. Megfelelő körülmények között a tipikus ártéri szúnyogfajok lárváinak megjelenése néhány nap alatt bekövetkezik, kifejlődésük – hőmérséklettől függően – 7–12 nap alatt fog megtörténni. Jelenlegi prognózisunk alapján legkésőbb július első napjaiban a Duna ártéri erdeiben a csípésszámok az 1200–1600/óra tartományban fognak alakulni. Az ártéri élőhelyektől távolabbi helyzetű, jellemzően kémiai gyérítéssel érintett részterületeken is kifejezetten nagy csípőszúnyog-sűrűségre kell számítani.

A helyzet lehetséges kezelése céljából amint a lárvák fejlődése megindul megelőző intézkedésként indokolttá válik majd a biológiai gyérítés bevetése. A helyzetet azonban nehezíti, hogy a zömmel fás vegetációval fedett ártéri tenyészőhelyek vizeibe a hatóanyag (BTI) csak a lombkoronán áthatoló granulátumos formában juttatható le.

Az imágók kirepülése után a kémiai gyérítésé lesz a főszerep, melyek közül az első várhatóan igen magas csípésszámok mellett fog történni – csekély ideig tartó komfortérzet-növekedést okozva. Az áradás hatására a Duna mentén kialakuló szúnyogcsapás kedvező nyárias időjárás mellett akár augusztus közepéig is kitarthat, rendszeres kémiai gyérítéseket szükségessé téve a folyó mentén.

Szerző: pkkft.hu

Korai és erőteljes szezonkezdés
2013.05.12.

Gyorsan beigazolódott, hogy a március végi bejegyzésünkben szereplő prognózisunk megalapozottnak bizonyult. Ráadásként a téli időjárás hirtelen nyárira váltása miatt a lárvák megjelenése és fejlődése a vártnál is gyorsabban zajlott le. A tényezők egymást erősítő hatása miatt az idén olyasmi történt, amire még a víz mellett élők legidősebbjei sem igen emlékeznek: már április utolsó hetében komoly szúnyoghelyzet alakult ki az ország számos területén. Mindez az első védekezések időpontjának előrehozását tette szükségessé. Ez az általunk szakértett kiemelt turisztikai régiókban azt jelentette, hogy az elmúlt hetekben a Balatonnál a megszokottnál jelentősen nagyobb területen történt biológiai kezelés, ill. megtörtént az első kémiai kezelés; a Dunakanyarban is szükséges volt már egy kémiai kezelésre; a Velencei-tónál is indokolttá vált a beavatkozás, de annak megvalósítása egyelőre technikai okok miatt még várat magára.

A tenyészőhelyek zöméről a szúnyogok kirepülése már nagyrészt lezajlott, a lárvák fejlődési helyeinek száradása pedig meglehetősen gyors ütemben zajlott/zajlik. Ettől függetlenül a jelenlegi hűvösebb időszak elmúltával a következő hetekben továbbra számítani kell a már kirepült szúnyogok bőséges jelenlétére tavaink és folyóink mentén. Ezek valószínűleg további kémiai beavatkozásokat tesznek majd szükségessé.

Szerző: pkkft.hu


Ideje készülődni! Szúnyogos tavasz és nyár következhet

2013.03.24.

A jelenleg fennálló időjárási és csípőszúnyog-élőhelyi körülmények alapján az előző két évtől jelentősen eltérő szezon várhat ránk – mely akár a 2010-ben tapasztaltakhoz hasonló szúnyogos havária-eseményeket is eredményezhet.

2011-ben és 2012-ben a csípőszúnyogok fejlődése szempontjából releváns március és augusztus közötti időszakban folyóink mentét megkímélték az áradások, az ártéri tenyészőhelyek szinte egész évben szárazon álltak. Az, hogy a vízdeficites teleket kétszer is aszályosnak számító tavasz, majd nyár követte a nem ártéri élőhelyeken fejlődő fajok egyedszámát is jelentősen visszavetette. A fentiekből adódóan az elmúlt két szezonban zömmel igen alacsony csípésszámok „kényeztettek” bennünket.

2012 késő őszén időjárásunkban jelentős változások kezdődtek. Ezek a 2012-es összegzett csapadék- és vízállásviszonyokat még nem módosították számottevően, a 2013-as év első három hónapja azonban már jelentős változásokat jelez előre a szúnyogfronton (is). Az év első negyedévében, az ez időszakban országos átlagban megszokott csapadékmennyiség kétszerese hullott, amelynek eloszlásában a Dunántúl „javára” további eltérés mutatkozott. A Balaton környéke például az átlagcsapadék több mint háromszorosát kapta az év első hónapjaiban. Ez összességében azt jelenti, hogy bizonyos területeken a tavalyi éves csapadékösszeg közel fele már az idei év március végéig lehullott. Természetesen a további hónapok csapadékhullása nem megjósolható, de az időarányos csapadékmennyiség alapján jelenleg a tavalyi csapadékhullás duplája sem elképzelhetetlen.

Az alábbi ábrán látható, hogy a Duna és a Tisza átlagos vízállása az előző évekhez képest már most magasnak nevezhető. Ehhez kell hozzászámolnunk, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott – olvadás előtt álló – hóban tárolt vízkészlet mennyisége a sokévi maximumnak megfelelő. A tavaszi, kora nyári áradások tehát – az olvadás időpontjától és ütemétől függően – akár igen jelentős vízborításokat is létrehozhatnak.

A Duna átlagos vízállása Budapestnél, a Tisza átlagos vízállása Szolnoknál a május és augusztus közötti időszakban (cm), valamint az éves átlagos csapadékhullás (mm)  (2002–2013. március, forrás: OMSZ, Hydroinfo)
A Duna átlagos vízállása Budapestnél, a Tisza átlagos vízállása Szolnoknál a május és augusztus közötti időszakban (cm), valamint az éves átlagos csapadékhullás (mm)
(2002–2013. március, forrás: OMSZ, Hydroinfo)

A fentiekből adódóan a humán szempontból legjelentősebb tavaszi, kora nyári csípőszúnyog fajok tenyészőhelyei aktuálisan igen jelentős (a sokéves maximumot elérő mértékű) kiterjedésben vízborításosak. Ez éves vizsgálataink szerint ezekben a vizekben – a kitartóan zord téli időjárás ellenére – a gyérítendő fajok lárvái már megjelentek. További prognózisoknál minden esetben figyelembe kell vennünk, hogy az adott év csípőszúnyog ártalmát főképp az előző évek peterakásai határozzák meg. E tekintetben nem kizárt, hogy az elmúlt két év aszályai miatt hiány áll fenn a tenyészőhelyeken, jobb azonban arra felkészülnünk, hogy az időjárás enyhülésével – várhatóan legkésőbb 2-3 hét múlva – jelentős lárvasűrűség lép majd fel az említett élőhely-típusokban. Az imágók kirepülése – hőmérséklettől függően – ehhez képest 10–14 napra várható. 

Az említett tenyészőhelyeket nagy kiterjedésben tartalmazó térségekben (pl. Balaton, Velencei-tó) feltehetően számolni kell egy késő tavaszi/kora nyári csípőszúnyog „csapással”, de a talaj jelenlegi víztelítettsége a szezon további részére is várhatóan kiváló feltételeket teremt a csípőszúnyog lárvák fejlődése számára optimális körülmények kialakulásához. A folyóvizek menti vízállások, áradások – ezáltal a csípőszúnyog-helyzet – egyelőre nem megjósolható, de az elmúlt hónapok jelentős csapadékhullása és a vízgyűjtők aktuális hótakarója alapján azok mentén sem kizárt egy komolyabb tavaszi-koranyári szúnyoghelyzet megjelenése.

A jelenleg birtokunkban lévő adatok és eredmények alapján tehát 2013 akár súlyosan szúnyogos helyzeteket is hozhat, amiknek enyhítését célzó fellépésre, biológiai gyérítések formájában akár már néhány hét múlva szükség lehet.

Szerző: pkkft.hu

Megalapozók és megalapozatlanságok – Megjelent a Pannónia Füzetek sorozat ötödik kötete

2012.12.17.

A 2007-ben indult sorozat legújabb része három, a szúnyogkérdést különböző irányból megközelítő témát feldolgozó szintézis. A kiadvány első fele rövid életrajzokból álló arcképcsarnokkal tiszteleg azon – sajnos már csak nagyon kis részben közöttünk lévő – „Nagy Öregek” munkája előtt, akik a hazai szúnyog-kutatást és -gyérítést megalapozták. A második fejezet a hazai csípőszúnyog-kutatás aktuális bibliográfiáját tartalmazza. A kötet harmadik nagy egységét képező „Szúnyogos Tücsök és Bogár” a nyomtatott és internetes újságok szúnyogtémában vétett típushibáinak gyűjteménye – természetesen bőséges magyarázatokkal és kommentárokkal.

Szerző: pkkft.hu

2012

A 2012-es „szúnyogév” zárása

2012.09.22.

Sok évtizedes tapasztalat, hogy a szúnyog-gyérítési szezon általában a turisztikai szezon végét is jelentő augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódó kezelésekkel lezárul. Áradások, nagyobb gradációk elhúzódó hatása miatt előfordul, hogy szeptember hónapban is szükséges a beavatkozás, de általában szeptember 20. környékére olyan időjárási körülmények alakulnak ki, melyek már természetes úton is gátolják a szúnyogok általi zaklatásunkat. Az idei szezon is javarészt lezártnak tekinthető, ilyenkor már csak néhány preventív jellegű beavatkozás fordulhat elő – amennyiben az egyes régiók pénzügyi lehetőségei ezt egyáltalán lehetővé teszik.

Indokolt tehát rövid idei számvetést készíteni az általunk felügyelt régiók közül azokról, melyek kiemelt turisztikai jelentőséggel bírnak.

Balaton

A parti zóna és a háttérterületek aktuális csapadékhullástól kevésbé függő vízellátottságú nádas-mocsárrét komplexumainak területén az egygenerációs tavaszi, kora-nyári fajok elleni megelőző védekezés április-május folyamán lezajlott. Részben ennek, részben a folytatódó csapadékhiányos időjárásnak köszönhetően a nyár folyamán a csípésszámok eleinte meglehetősen alacsony szinten maradtak. Június közepének csapadékhullását követően azonban hosszú idő után ismét jelentősebb (a 2011-es maximumokat számottevően meghaladó) csípésszámok jelentek meg a Balaton térségében. Az ártalmat okozó egyedek a kisméretű, szervezett módon nem kezelhető tenyészőhelyekről repültek ki. A június végén végrehajtott kémiai gyérítésnek, majd a július során beköszöntő mozgalmas, lehűlési periódusokat is tartalmazó időjárásának köszönhetően a Balatonnál a közepes mértékű szúnyogártalom mérséklődött. A nyár további részében szélsőségesen aszályos időjárás miatt a második kémiai kezelést csak július végén kellett elvégezni, a későbbiekben pedig már csak egy kémiai kezelésre volt szükség, az augusztus 20-i nemzeti ünnephez kapcsolódóan.

Velencei-tó

Az idei évben a csípőszúnyog-helyzet a Velencei-tónál az előző évinek megfelelően alakult. Az immár második éve tartó aszályos időjárás a térség humán szempontból fontos csípőszúnyog-tenyészőhelyeit az idei szezon zömében is kiszáradt állapotban tartotta, május egy rövid időszakának csapadékhullása nyomán létrejövő mikrotenyészőhelyek is csak a háttérterületeken okozták számottevő csípésszámok megjelenését. A mocsári szúnyog rajzása is a megszokottnál jóval kisebb fokú volt, ill. a Velencei-tó térségében a másutt június közepén jelentkező, mikroélőhelyek vízelborításából származó csípésszám-emelkedés is elmaradt. Beavatkozásra az augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódóan sem volt szükség.

Dunakanyar

2012-ben a Dunakanyar térségében a csípőszúnyog ártalmat közepesnek kell értékelnünk. A Duna vízszintje egy alkalommal, a június 15–17 időszakban haladta meg azt a szintet, mely már számottevő méretű tenyészőhelyeket hoz létre. Az ártéri csípőszúnyog-együttesek dinamikájának megfelelően ez elegendő volt ahhoz, hogy az áradást követő második héten – közel két év után – csípőszúnyog ártalom jelentkezzen a térségben. Ennek elhúzódó hatása miatti első kémiai kezelést követő néhány hét múltán ismételt kémiai védekezésre volt szükség. Az augusztus 20-i rendezvényekhez kapcsolódó gyérítésre azonban már ismét alacsony csípésszámok mellett került sor.

Szerző: pkkft.hu 

Közeleg az idei csípőszúnyog szezon vége

2012.08.22.

A nemzeti ünnephez kapcsolódóan az augusztus 20 előtti időszakban csípőszúnyog-gyérítés történt a frekventáltabb turisztikai régiók közül a Dunakanyar és a Balaton térségében.

Látva az erősen aszályos időjárást, valamint a tavak és folyók tartósan alacsony vízszintjét nagy valószínűséggel erősen közelít hozzánk az idei csípőszúnyog szezon vége.

Szerző: pkkft.hu

Második kémiai kezelés a Balatonnál, nyugodt napok a Velencei-tó térségében

2012.07.31.

Köszönhetően az elmúlt hetek mozgalmas, lehűlési periódusokat is tartalmazó időjárásának a Balatonnál a június végére kialakult közepes mértékű szúnyogártalom mérséklődött, ezért az idei második kémiai kezelést csak az elmúlt héten kellett elvégezni. 

A Velencei-tónál viszont még mindig nincs szükség számottevő beavatkozásra, egyelőre csípőszúnyogok alig háborgatják a térségben tartózkodókat.

Szerző: pkkft.hu 

Idei első teljes területű kémiai kezelések a Balatonnál és a Dunakanyarban

 2012.07.13.

Június közepének csapadékhullását és a Duna kisebb árhullámát követően hosszú idő után ismét „szúnyogosabb” napok köszöntöttek a Balaton és a Dunakanyar térségében élőkre és nyaralókra. A kis vérszívók általi zaklatás lehetőség szerinti csökkentése érdekében az elmúlt hetekben a repülő egyedek elpusztítását célzó kémiai gyérítések történtek mindkét térségben. A probléma azonban ezzel még nem oldódik meg. A gradációk elhúzódása miatt valószínűleg a közeljövőben újabb kémiai gyérítések lesznek szükségesek.

Szerző: pkkft.hu

Az árvaszúnyog-kérdésről

 2012.07.13.

Az árvaszúnyogok zavaró jelenlétével kapcsolatos problémák az utóbbi években rendszeresen visszatérővé váltak a Balaton térségében. 

Napjainkra már általánosan ismertté kezd válni, hogy esetükben a csípőszúnyogokkal csak távoli rokonságban álló, vérünket nem fogyasztó rovarokról van szó. Lárvakori fejlődésük főképp állandó vizek üledékéhez köthető – ideális terep tehát számukra a Balaton. Az árvaszúnyogok rajzásának számát és intenzitását számos ökológiai tényező együttesen határozza meg, ezért azokban az egyes évek között szélsőséges különbségek mutatkoznak. A kirepülő egyedek vagy annyira kevesen vannak, hogy nem is észleljük őket, vagy a tó felületére vonatkoztatva elérik az 1000 egyed/m2 értéket. Utóbbi esetben aztán a hátrahagyott bábbőrök a partra sodródva vastag uszadékként halmozódnak fel, a tömegesen repülő imágók ellepik ruházatunkat, ételeinket, italainkat. Különösen nagy egyedszámmal repülhetnek este/éjszaka kivilágított felületekre, lámpákra. Rajzási időben elhullott egyedeik beborítják a járdákat, teraszokat. 

A komoly kellemetlenségek mellett azonban tudnunk kell, hogy az árvaszúnyog lárvák fontos haltáplálékok, bábbőrük és imágóik madártáplálék funkciót töltenek be, egy-egy tömeges kirepüléskor pedig mintegy 90 tonna szerves anyagtól szabadítják meg az amúgy is erősen terhelt tavunkat. Az ökológiai rendszerekben és a vizek öntisztulásában betöltött szerepük tehát egyaránt kiemelkedő.

Az árvaszúnyogok gyérítését követelő hangokkal kapcsolatban azt is meg kell jegyeznünk, hogy – különféle élettani és fejlődési sajátosságaik miatt – irtásuk a csípőszúnyogokénál jóval nagyobb költségráfordítással és környezetterheléssel is csak mérsékelt sikerrel volna megvalósítható. 

Bármily nehéz is elviselni az apró zöld szörnyecskék „csapásait”, közös kincsünk a Balaton érdekében cselekszünk, ha hagyjuk, hogy a természetes folyamatok segítsenek valamit csökkenteni a tó azon gondjain, melyek jó részét mi magunk okozzuk.

Szerző: pkkft.hu

Lepkeszúnyogok és egyéb „médiasztárok” 

 2012.06.04.

Az elmúlt héten gyorsan terjedt a hír a hazai médiában a „rettenetesen agresszív, veszélyes” lepkeszúnyogról. Nézzük meg közelebbről miféle lény rejtőzik a félelmetes szalagcímek mögött. TOVÁBB>>

Szerző: pkkft.hu

Tárgyilagosan az ázsiai tigrisszúnyogról

2012.05.31.

A többnyire behurcolás útján megjelenő tigrisszúnyog (Aedes albopictus) egyre nagyobb figyelmet kap Európában. Több országban (pl. Hollandia) e faj miatt kellett újra bevezetni a hosszú évekkel ezelőtt okafogyottá vált szúnyogirtást. 

A vizsgálati eredmények alapján ez a rovar olyan területeken, ahol a januári középhőmérséklet -5 C° alatt van, nem tud megtelepedni. Magyarország klímája jelenleg csak kis területen (az Alföld bizonyos részei és a dél-nyugati határszél) és időszakosan felel meg ennek a kitételnek. Ráadásul a tipikus terjedési útvonalakkal (használt autógumi, vagy kertészeti növény szállítmányok a világ fertőzött régióiból) ezek a területek egyelőre alig fednek át. Feltétlenül figyelembe kell venni azonban azt, hogy a potenciálisan alkalmas magyarországi területek kiterjedése a globális felmelegedés miatt jelentősen növekedhet.

Szerző: pkkft.hu 

„Ébred” a Velencei-tó térsége

2012.05.31.

Az elmúlt hetek csapadékhullása következtében a Velencei-tó térségének néhány nem gyérített háttérterületén (főképp a Nyugati-medence térségében) számottevő egyedszámmal jelentek meg a többgenerációs csípőszúnyog fajok (főképp Aedes vexans és Ochlerotatus sticticus). Mindez a kémiai gyérítéssel érintett területeken egyelőre nem eredményezett gyérítés elrendelését indokoló csípésszám-emelkedést, azonban a természetes vízi-mocsári élőhelyek térségében tartózkodók számára okozhat kellemetlenségeket.

Szerző: pkkft.hu 

Dunakanyari helyzetkép

2012.05.24.

A Dunakanyar térségének szúnyogártalmát leginkább meghatározó Duna-vízszint a jelenlegi szezonban egyelőre folyamatosan messze elmarad attól a szinttől, mely számottevő területen hoz létre tenyészőhelyeket (Budapestnél ez ~480 cm-es vízszintet jelentene). Az előrejelzések szerint a jelenlegi vízszintemelkedés május 27-28 körül fog tetőzni, a fenti szinttől nagyjából egy méterrel elmaradva.

Tekintettel arra, hogy a térség ártéri tenyészőhelyei egyelőre száraz állapotúak a csípőszúnyogok gyérített területeken való számottevő megjelenésével még nem kell számolni.

Szerző: pkkft.hu

Biológiai védekezés a Balatonnál

2012.05.21.

Az előzőnél kisebb területen megtörtént az idei második biológiai csípőszúnyog-gyérítés a Balatonnál. Ezzel az egygenerációs tavaszi, kora-nyári fajok elleni megelőző védekezés a parti zóna és a háttérterületek nádas-mocsárrét komplexumainak időszakosan víz alatt álló részterületein a lehetőségek szerint lezajlott. További biológiai védekezés célpontjai más jellegű élőhelyekhez kötődő, általában egy éven belül több generációval jellemezhető fajok lehetnek – de csak akkor, ha az azok fejlődését lehetővé tevő vízállások kialakulását megfelelő mennyiségű csapadékhullás biztosítja.

Szerző: pkkft.hu

Megkezdődött a Balatonon a szúnyog-gyérítési szezon

2012.05.01.

Április 27-én kezdetét vette a 2012-es csípőszúnyog-gyérítési szezon a Balatonnál.

Április elején, a fagyok elmúltával – a csapadékszegény tél és koratavasz miatt az elmúlt években jellemzőnél kisebb területen – megkezdődött az egygenerációs tavaszi fajok fejlődése. A parti zóna és a háttérterületek nádas-mocsárrét komplexumainak időszakosan víz alatt álló részterületein időszerűvé vált a biológiai kezelés. A biológiai gyérítés a csípőszúnyog lárvákat célozza, egy csak a számukra halálos baktérium-toxin kijuttatásával. Tekintettel arra, hogy kezelések a szúnyogok fejlődési helyeinek töredékén, a helyben élők és a térségbe látogatók szűkebb környezetének mentesítése céljából történnek, azoknak az életközösségekre közvetett számottevő hatása nincs. Az eredmények alapján az április végi kezelés hatékonynak bizonyult. Mivel a lárvák számára optimális fejlődési körülmények nem azonos időszakban jelentkeznek minden tenyészőhelyen a következő hetekben újabb biológiai kezelés válhat indokolttá – amennyiben a csapadékviszonyokban jelentősebb változás nem következik be, ismét csak az átlagos években jellemzőnél kisebb területen.

Szerző: pkkft.hu 

A 2012-es csípőszúnyog szezon elé

2012.01.24.

Kevés annyira evidens összefüggés létezik a biológiában, mint az, amely a csapadék mennyisége/áradások száma és a szúnyoginváziók kialakulása között fennáll. 

A 2011-es évben a csípőszúnyogok fejlődése szempontjából releváns március és augusztus közötti időszakban folyóink mentét megkímélték az áradások (ezáltal az ártéri tenyészőhelyek szinte egész évben szárazon maradtak). Ezen túl a kis vérszívók fejlődésének az elmúlt év csapadékviszonyai sem kedveztek. A vízdeficites telet aszályosnak számító tavasz, majd nyár követte. Ennek eredményeképp egészen július végéig a humán szempontból fontos, ártereken kívüli csípőszúnyog-tenyészőhelyek is csak kis részben voltak vízborításosak. Mindez jelentősen visszavetve mind a tavasszal, mind a kora nyáron fejlődő fajok egyedszámát. Július végének csapadékosabb időjárása sem módosíthatott már azon, hogy 2011 csípőszúnyog szempontból kifejezetten nyugodt, csendes évként vonuljon be a téma irodalmába.

A 2010-es és 2011-es évek között az időjárási körülményekben fennálló drasztikus különbség – mely a szúnyogártalomban is igen erősen észrevehető volt – a Duna és a Tisza folyóvízszintjeinek május és augusztus között átlagértékeit, valamint az éves csapadékhullás adatokat összevető ábrán is jól látható. Kitűnik, hogy a 2011-es viszonyok erősen közelítették az extrém aszályos 2003-as évben jellemzőket.

A Duna átlagos vízállása Budapestnél, a Tisza átlagos vízállása Szolnoknál a május és augusztus közötti időszakban (cm), valamint az éves átlagos csapadékhullás (mm) (2001–2011, forrás: OMSZ, Hydroinfo)
A Duna átlagos vízállása Budapestnél, a Tisza átlagos vízállása Szolnoknál a május és augusztus közötti időszakban (cm), valamint az éves átlagos csapadékhullás (mm) (2001–2011, forrás: OMSZ, Hydroinfo)

A 2011-es szúnyogszezon a fenti tanulságokkal 2011. szeptember elejével befejeződött, az elmúlt ősztől kezdve már minden a 2012-es évet készíti elő. A fenti, éves csapadékhullást is mutató ábra a 2011. szeptember–december időszakban is folytatódott csapadékszegény időjárás „eredményét” is tartalmazza. Az említett négy hónapban az OMSZ havi adatai alapján a sokévi átlag felét kitevő csapadék sem hullott az országban. E tekintetben január eddig eltelt napjai sem hoznak láthatóan változást. 

A korábbi csapadékhiányos időszak folytatódása látszik a vízgyűjtő területeken is. Az alábbi ábrákon látható, hogy – ahogyan az az egész előző évben jellemző volt – a Duna és a Tisza vízszintje továbbra sem közelítette meg számottevően azt a vízállást, amely már jelentős kiterjedésű tenyészőhelyeket hoz létre. A Duna esetében ez várhatóan január végén be fog következni, azonban ez az év jelen időszakában a szúnyogok későbbi fejlődésére nem lesz hatással (legfeljebb az ártéri területek vízdeficites állapotát enyhíti némiképp).

A Duna havi rekordvízállásai az elmúlt időszakban Budapestnél (kék vonal), a számottevő méretű tenyészőhelyek létrejöttét eredményező vízszint feltüntetésével (piros vonal)
A Duna havi rekordvízállásai az elmúlt időszakban Budapestnél (kék vonal), a számottevő méretű tenyészőhelyek létrejöttét eredményező vízszint feltüntetésével (piros vonal)
A Tisza havi rekordvízállásai az elmúlt időszakban Kisköre-alsónál (kék vonal), a számottevő méretű tenyészőhelyek létrejöttét eredményező vízszint feltüntetésével (piros vonal)
A Tisza havi rekordvízállásai az elmúlt időszakban Kisköre-alsónál (kék vonal), a számottevő méretű tenyészőhelyek létrejöttét eredményező vízszint feltüntetésével (piros vonal)

A 2012-es év várható szúnyoghelyzetére vonatkozóan jelenleg még semmilyen megalapozott becslés nem tehető. Mindent a tél hátralévő részének, a tavasznak, majd a koranyárnak a csapadékviszonyai határoznak meg. Néhány tényt azonban nem árt rögzítenünk. A humán szempontból legfontosabb fajok számára kedvező, hogy a tenyészőhelyek jelenleg kiszáradt állapotban vannak, ugyanis azok lárváinak megjelenése a fejlődési helyük kiszáradását, majd újbóli víz alá kerülését igényli. Azon – az ideitől eltérő – teleket követően, amelyek idején a vízborítás folyamatosan fennáll általában gyengébb tavaszi és koranyári csípőszúnyog gradációk kapnak szárnyra. A másik figyelembe veendő tény, hogy az időjárás esetlegesen csapadékosabbra válása – a fennálló jelentős vízdeficit miatt – sem azonnal fogja a tenyészőhelyek vízborításos állapotát előidézni. A folyóáradások időpontja és száma ennél is kevésbé jósolható meg, azok esetleges (és áprilisnál nem korábbi) bekövetkezte viszont – az előzetes aszályos időjárástól függetlenül – bizonyosan jelentős csípésszám-emelkedést idézhet elő.

A jelenleg birtokunkban lévő adatok alapján tehát 2012 hozhat a 2011-eshez hasonlóan csendes, a 2010-eshez hasonlóan zajos, de esetleg mindkettőtől eltérő, „átlagos” szúnyogos évet is nekünk. A fejleményeket mind a vízállás és csapadékadatok, mind a terepi történések rögzítésével nyomon követjük. Számottevő változás esetén tájékoztatást nyújtunk.

Szerző: pkkft.hu 

Lassan elindul a szúnyogszezon!

2011.május.

A héten megindul a Balatonnál a szúnyogirtás, majd lassan sorrakerül az összes turisztikailag frekventált terület, nyilatkozta Sáringer-Kenyeres Tamás lapunknak. Az idei évet ha nem is különlegesnek, de szokatlannak nevezte kérdésünkre a szakember. Elmondása szerint tíz évből talán kettő szokott ennyire "szúnyogmentes" lenni, ami azzal magyarázható, hogy rendkívül kevés csapadék hullott és a folyóink szokásos áradása is elmaradt a szezon kezdetéig. További jelentős változás - több meteorológiai előrejelzést figyelembe véve - nem várható ennek ellenére mérsékelt szúnyoginvázióra számítani kell. A szokásos esti és hajnali rajzás most is mérhető, sőt kifejezetten megközelíti a védekezési határértéket, de egy másfél óra után vissza húzódnak a vérszívók rejtekhelyeikre.

Szerző: pkkft.hu

Miért vonzzák egyesek a szúnyogokat?

2011. június 03.

Szerző: Medipress

Vannak, akiket imádnak a szúnyogok, míg másokat alig csípnek. Vajon miért választanak az idegesítő rovarok éppen bennünket és nem a kerti bulin melletünk ülőt?

Jonathan Day, a Floridai Egyetem orvosi entomológusa, azaz rovartannal foglalkozó szakembere szerint a szúnyogokat a látvány és a szag vonzza az emberekhez, akiknek 20 százalékát imádják a szúnyogok. Ezek a rovarok különösen késő délután támaszkodnak a látásukra, amikor áldozatukat kiválasztják. A sötét színeket, például feketét, sötétkéket vagy pirosat viselőket, továbbá a mozgásban lévőket hamarabb kiszúrják.

Amikor a nőstény szúnyog közelebb repül következő áldozatához, már a szagot is érzi: az általunk kilélegzett levegőben található szén-dioxid vonzza őket a legjobban. A szúnyogok azonban más szagokat is figyelembe vesznek, például a testmozgás közben képződő tejsav, a lehelletben megtalálható aceton vagy a női nemi hormon, az ösztrogén egyik bomlásterméke, az ösztradiol is vonzza őket, ezért a gyorsabb anyagcseréjű emberek, a nagy darabok és a kismamák ideális célpontok; utóbbiakat azért is csípik jobban, mert a testhőmérséklet is fontos számukra. Ikervizsgálatok feltárták, hogy egy-egy ikerpár tagjait hasonló mértékben szeretik a szúnyogok, tehát a genetikának is fontos szerepe van.

A legfrissebb feltételezések szerint azonban nemcsak az számít, mennyire vonzzuk a szúnyogokat, hanem az is, mennyire taszítjuk őket. A szúnyogok által kevésbé kedvelt emberek bőrén valószínűleg olyan vegyületek képződnek, amelyek elriasztják a szúnyogokat és elnyomják a csábító vegyületek hatását.

„A szúnyogok nem azért csípnek meg, hogy belőlünk táplálkozznak, ezt a célt a növények töltik be” – magyarázza Joseph Conlon, az Amerikai Szúnyogellenőrzési Szövetség tanácsadója. A nőstény szúnyognak petéi lerakásához van szüksége egy fehérjére a vérünkből.

A közhiedelemmel ellentétben sem a banán, sem a B-vitamin nem tartja távol a szúnyogokat. Vannak olyan fajok, amik a lábat és a bokát csípik meg előszeretettel, ezeket a lábon élő baktériumok vonzzák oda. Mások inkább a fejet, a nyakat és a karokat veszik célba, mivel itt melegebb a bőr. A szúnyogcsípés mérete nem mutat összefüggést a kiszívott vér mennyiségével, csak attól függ, hogyan reagál az immunrendszer a szúnyog nyálára. Jó hír, hogy minél többször csíp meg bennünket egy adott szúnyogfaj, annál kevésbé fogunk reagálni a csípésre – sajnos azonban több mint háromezer szúnyogfaj létezik.

Önkormányzat-szúnyogirtás 

2011.06.16.

A százhalombattai szúnyogirtási módszereket kifogásolja a Levegő Munkacsoport, a polgármester szerint indokolatlanul

Budapest, 2011. június 16., csütörtök (MTI) - A Levegő Munkacsoport szerint indokolatlanul adott megbízást a százhalombattai önkormányzat áprilisban szúnyogirtásra, a környezetvédő szervezet kifogásolja a vérszívók elleni akciók gyakoriságát is. A város polgármestere csütörtökön azt mondta az MTI-nek: fölösleges az aggodalom.

A Levegő Munkacsoport az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy az első, áprilisi százhalombattai szúnyogirtás nemcsak költséges és környezetkárosító, hanem értelmetlen is volt, ugyanis az adott napon szeles, hűvös időben történt a védekezés (ilyenkor egyrészt eleve nem aktívak a szúnyogok, másrészt a szél elviszi a permetet).

A civil szervezet azt tudakolja, vajon milyen szakmai alapon döntött a helyi önkormányzat a "megdöbbentően" gyakori, a sajtóhírek szerint 33-szoros szúnyoggyérítés mellett. A felesleges irtás nemcsak sokba kerül, hanem környezeti és egészségügyi kockázatokat is jelent, mivel a Magyarországon engedélyezett kémiai irtószer, a deltamethrin károsíthatja az emberi hormonrendszert - közli a Levegő Munkacsoport.

Részben pontosította, részben cáfolta a környezetvédő szervezet állításait Vezér Mihály (Értünk Százhalombattai Közéleti Egyesület), Százhalombatta polgármestere. Mint azt az MTI-nek elmondta, a kifogásolt április 12-i irtás úgynevezett szezon eleji próba volt (ekkor teszteltek egy új gépet, illetve egy új, kíméletes szert is) s ezt nem akarták "élesben", a legnagyobb szúnyoginvázió idején végezni. A gyérítés gyakoriságával kapcsolatban a polgármester úgy fogalmazott: a szúnyoggyérítés tervezett 33 alkalma nem önálló irtást, hanem összesen 33 alapműveletet jelent. Jellemzően több alapműveletet (légi és földi) és több területrészt kombinál 2-4 nap alatt a gyérítést végző cég.

Hangsúlyozta: bár a Duna-parti település lakosai szenvednek a vérszívóktól, minden valószínűség szerint a tervezett gyérítési keretszámnál kevesebb irtásra lesz szükség. 

A polgármester példaértékűnek nevezte, hogy Százhalombattán az irtások 30 százalékát biológiai módszerrel végzik. 

A legkorszerűbb, ULV-technológiát , és a legkisebb dózisú szert használó, képzett szakemberekkel dolgoztató százhalombattai önkormányzat felvette a kapcsolatot több tanácsadó céggel, de szívesen veszi a Levegő Munkacsoport építő javaslatait is a szúnyoggyérítéssel kapcsolatban - közölte Vezér Mihály.

htm \ bki

MTI 

Balaton-szúnyogirtás: Kezdődik a balatoni szúnyogirtás

2011.06.11.

Keszthely, 2011. június 15., szerda (MTI) - A csapadékszegény időjárás miatt az idén a szokásosnál később, június második felében, a tervek szerint szerda délután kezdődik a balatoni szúnyogirtás - tájékoztatta Sáringer-Kenyeres Tamás, a balatoni szúnyogirtást irányító szakértői csoport vezetője az MTI-t.

A szakember elmondta, a kémiai irtást végző repülőgépek Siófokról és Balatonkeresztúrról szállnak fel naplemente előtt, ha az időjárás lehetővé teszi. Erős szélben, továbbá vihar vagy zápor esetén az akciót egy nappal későbbre vagy a hétvégére halasztják. A méheket kímélő technológia miatt kémiai szúnyogirtást csak napkeltétől a reggeli órákig, vagy a napnyugta előtti órákban lehet végezni.

Az üdülőrégió nagyobb részén alig akad még szúnyog - kivéve a Balatonszentgyörgy-Fonyód mögötti tőzeges területet -, így a rendezvényeik miatt aggódó önkormányzatok szorgalmazására indítják el a gyérítést. Ennek viszont megvan az az előnye, hogy már az elején visszaszoríthatják a szaporulatot, és ez az állapot remélhetőleg sokáig fenntartható - tette hozzá. 

Amennyiben továbbra sem lesz a térségben jelentős csapadék, nem alakulnak ki a lárvák intenzív kikelési helyéül szolgáló nagy kiterjedésű tocsogók, ahol a biológiai védekezés bevethető. Ebben az esetben is - hasonlóan a korábbi szezonokhoz - legalább öt kémiai irtásra lesz majd szükség várhatóan, amelyhez biztosított a fedezet akkor is, ha ennél több irtást kell végezni - tájékoztatott a szakember.

Az árvaszúnyogokról elmondta, pillanatnyilag rengeteg található az üdülőövezetben, főleg a keleti medencében. A mostani irtás várhatóan némileg visszaszorítja majd ezt a szúnyogtömeget, de körülbelül egy hét múlva amúgy is véget ér a rajzási periódusuk. A Balatonnál egy-egy nyáron 2-3 rajzási periódusa van az árvaszúnyognak, amikor - bár nem csípnek - sok kellemetlenséget okoz, esténként ellepve minden kivilágított tárgyat, területet. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ennek a rovarfajnak nagyon fontos a táplálékláncban betöltött szerepe, valamint a Balaton vizének tisztításában - figyelmeztetett a szakember. Hozzátette, az árvaszúnyog lárvája a növekedés során szerves anyagot von ki a vízből, jelentős foszformennyiségtől tehermentesítve a Balatont.

btt \ bki

MTI 


Velencei helyzetkép

2011.06.08.

A 2011. június 6–7. közötti időszakban megvizsgáltuk a csípőszúnyog-gyérítések szükségességét a Velencei-tó térségében. 

A terepi vizsgálatok megállapították, hogy a térképezett, szervezetten gyéríthető csípőszúnyog-tenyészőhelyek továbbra is zömmel szárazak, az imágósűrűség nem gyérített, kontroll területeken is minimális.

A 23–24. hét lokális zivatarainak térbeli eloszlása fogja meghatározni, hogy – a létrejövő mikroélőhelyek és a meteorológiai előrejelzések alapján a 24. hét elejétől növekvő napi középhőmérsékletek hatásaként – a csípésszámok milyen mértékű emelkedésével kell majd számolni.

A fentiek alapján – és a gyérítések számának limitált volta miatt – jelenleg nem tartjuk indokoltnak sem biológiai, sem kémiai gyérítés megtartását a Velencei-tó térségében.

Szerző: pkkft.hu

Hasznuk is van a sűrű felhőben röpködő árvaszúnyogoknak

Molnár Orsolya 2011. 06. 02. index.hu

Sűrű rovarfelhők lepték el a vízpartokat, az árvaszúnyograjok az ember szemébe, szájába és orrába repülnek. Akármilyen bosszantóak, sokat tesznek a vizek tisztításáért, úgyhogy irtani nem érdemes őket. Ráadásul van, aki szerint az ízük sem rossz, kicsit édeskés.

Közönséges árvaszúnyog (Chironomus plumosus) közelről
Közönséges árvaszúnyog (Chironomus plumosus) közelről

"Már rájöttem, hogy édesek, így jobb, ha be sem csukom a számat" - mondja egy budapesti bringás a Duna-partot ellepő hatalmas rovarfelhőkről. Az apró, milliméteres árvaszúnyogok (Chironomidae) rajzása az utóbbi hetekben kezdődött. Gyakran bokrok és autók felett képeznek oszlopokat, de valójában a víztől pár száz méteres távolságig bárhol bele lehet futni ilyen felhőkbe. A legyezés semmit nem ér ellenük, a legjobb, ha az ember mély levegőt vesz, és úgy halad át a szúnyogrengetegen.

A kellemetlenségen kívül szerencsére más gondot nem okoznak, az árvaszúnyogok ugyanis nem csípnek. A vízi élővilágnak fontos részei: a fajok nagy részének vízben élő lárvái főleg az üledékben található szerves törmelékkel és algákkal táplálkoznak, így elősegítik a víz megtisztulását a bele kerülő szerves szennyeződésektől (keletkezzen az akár természetes úton vagy mesterségesen, például a szennyvíz miatt). A kifejlett példányok testükbe építve emelik ki a szerves anyagot a vízből, így tömegesen nagyon jelentősek a vízi ökoszisztémák tisztulása szempontjából. A már repülő árvaszúnyogokat más rovarok, pókok és madarak fogyasztják, így már egy másik életközösség biomasszáját gazdagítják, és nem a vizeket terhelik tovább.

A hazai állóvizekben és vízfolyásokban közel 340 árvaszúnyogfaj él (világszerte pedig több mint 5000), azonban tudományos szempontból elég elhanyagolt állatcsoportról van szó, ugyanis a Balatonon, a Dunán és a Felső-Tisza vidékén kívül alig tanulmányozták őket. A vizsgálatok többsége ráadásul csak a vízben élő lárvákra irányult, a kifejlett, repülő egyedekről alig van adat, így nem lehet megmondani, hogy több van-e belőlük, mint korábban, mondta az [origo]-nak dr. Móra Arnold, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének árvaszúnyogokkal foglalkozó munkatársa. Vízparton lakók tapasztalatai alapján van olyan év, amikor több van belőlük, míg máskor kevesebb, de ezt tudományosan még nem vizsgálták, így az okát sem tudják.

Az árvaszúnyogok életciklusa fajonként változó, évente általában egy-kettő, esetleg három generáció szokott kifejlődni, mondta a szakértő. Lárvaállapotban az aljzatban telelnek, majd megfelelő táplálék- és fénymennyiség esetén indul el a fejlődés, egyes fajok akár két hét alatt is képesek kifejlődni. A repülő egyedek mindössze néhány napig, esetleg 1-2 hétig élnek, és egyáltalán nem, vagy csak minimálisan táplálkoznak.

Látványos rajzásuk többnyire május elején kezdődik, és egy hónapig tart, ilyenkor sok faj bújik ki nagyjából egyszerre. Az apró rovarok általában a víztől csak pár száz méterre távolodnak el, de a szél könnyen elfújja őket messzebbre, akár lakótelepekre is. A nagy melegben, nyár közepén kicsit visszaesik a számuk, és a második nagy rajzásra általában augusztus végén, szeptember elején kerül sor. A Balatonon ez azonban megváltozott, és ott már április végétől szeptember elejéig folyamatosan repülnek, megkeserítve ezzel a tóparton nyaralók pihenését.

Gyakorlatilag minden vizes élőhelyen megtalálhatók az árvaszúnyogok Magyarországon (a fekete kör a bizonyított, az üres a nem igazolt előfordulásokat jelzi) Forrás: Móra Arnold/MTA BLKI
Gyakorlatilag minden vizes élőhelyen megtalálhatók az árvaszúnyogok Magyarországon (a fekete kör a bizonyított, az üres a nem igazolt előfordulásokat jelzi) Forrás: Móra Arnold/MTA BLKI

Móra Arnold elmondta, hogy a turizmus szempontjából érdemes lehet őket irtani, a világ egyes részein már sikerült célzott állománygyérítést végezni, és biológiai, kémiai és fizikai védekezés kombinációjával kivették azokat a generációkat, amelyek nyáron rajzanának. Hasznosságukat tekintve azonban az irtás alapvetően kerülendő, mert komoly károkat okozhat, ha teljesen eltávolítják őket a táplálékláncból. "Szerepük kicsit a kertekben élő földigilisztákéra hasonlít. A lárvákat számos rovar fogyasztja, és a halak számára is fontos táplálékforrást jelentenek. Rajzás idején pedig egyes védett énekesmadarak szinte kizárólag árvaszúnyogokkal táplálkoznak" - mondta Móra.

Ha idén elkezdenék irtani az árvaszúnyogokat, akkor a szerves anyag jövőre benne maradna a vizekben, és nem kerülne be a körforgásba. Így ha vízparton ülünk, és körbezsongnak bennünket az árvaszúnyogok, gondoljunk arra, hogy a természet öntisztulásának lehetünk szemtanúi.

Beszámoló csípőszúnyog-vizsgálatokról

Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása

Készítette: Pannónia Központ Kft. pkkft.hu

2011. május 22.

A 20. héten megvizsgáltuk a csípőszúnyog-gyérítések szükségességét és lehetőségeit a Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása területén.

A terepi vizsgálatok is megerősítették, hogy az elmúlt hónap csapadék-viszonyai nem kedveztek a csípőszúnyog-tenyészőhelyek kialakulásának. A Kistérség területén jelentkező szúnyogártalomban leginkább meghatározó Duna-vízszint messze elmarad attól a szinttől (Budapestnél ~480 cm), mely számottevő területen hoz létre tenyészőhelyeket. A Duna vízszintje jelenleg Esztergomnál 100, Vácnál 60, Budapestnél 161 cm.

Tekintettel arra, hogy a térképezett csípőszúnyogok tenyészőhelyek jelenleg száraz állapotúak, biológiai gyérítés megtartását egyelőre nem javasoljuk. 

Mivel jelenleg az imágósűrűség – néhány nagyon lokális jelenség mellett – kifejezetten alacsonynak tekinthető és annak emelkedése legkorábban a tenyészőhelyek csípőszúnyogok fejlődése számára alkalmas állapotba kerülését követő 2. héten várható egyelőre kémiai gyérítés megtartását sem javasoljuk.

Nem támogatja a nemzeti park a biológiai szúnyogirtást a védett balatoni külterületeken.

Forrás: sonline.hu 2011. május 20. 11:20 Füleki Tímea, Harsányi Miklós

Úgy vélik: ez drasztikus beavatkozás lenne az ökoszisztémába, egyáltalán nem veszélytelen és természetbarátnak sem nevezhető. Ismert, hogy az igény egyes önkormányzatok részéről fogalmazódott meg múlt héten újra, többek között Farkas László vörsi polgármester nyilatkozott úgy: a Kis-balatoni turizmus számára végzetes a rengeteg szúnyog.

– Meggyőződésünk, hogy a vendégkör és a vendégek száma nem azért változott, mert sok a szúnyog. Húsz éve, amikor még egyáltalán nem létezett a mostanihoz fogható hadjárat a szúnyogok ellen, sokkal több volt a vendég. Ez az összefüggés tehát téves lehet– fogalmazta meg Balogh László, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, aki megkeresésünkre azt mondta: továbbra is azt kérik, hogy a védett és fokozottan védett külterületektől tartsák távol az említett beavatkozásokat. Az engedélyt egyébként a zöldhatóság adja ki, azonban figyelembe veszik a nemzeti park szakmai állásfoglalását.

A balatoni szúnyogirtás kapcsán született felvetés elsősorban a Kis-Balatont, a Szigligeti-öblöt, Tihanyt és Badacsonyt érinti, mint védett, fokozottan védett nádas külterületeket. Az önkormányzatok és a szúnyogirtásért felelős szakértők ugyanis úgy vélik: a „természetbarátként” említett biológiai irtást ezeken a részeken is engedélyezni kellene.

– A biológiai irtás egy bizonyos baktériumfajta bejuttatása a szúnyogok élőhelyére, tehát közvetlenül a tocsogókba. Az irtásnak ezt a formáját még a környezetvédők is természetbarátnak tartják. Így ugyanis kizárólag csak a pocsolyákban előforduló szúnyoglárvákat irtják, míg más élő szervezetekre ennek a baktériumnak a hatványozott dózisa sem veszélyes – mondta Sáringer-Kenyeres Tamás, a balatoni irtásért felelős szakértői csoport vezetője. A nemzeti park azonban másként foglal állást.

– Egy ilyen beavatkozással évszázadok, évezredek során kialakult ökológiai rendszer sérül – szögezte le Balogh László, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, aki szerint nem csupán a konkrét szer veszélyességét kell mérlegelni, hanem egyebek között azt is: a szúnyoglárva a tápláléklánc része. Halak, kétéltűek és bizonyos hüllők táplálékforrása, s ebbe a láncolatba való bármilyen beavatkozás veszélyes. – Figyelemre méltó, hogy a kirepülő szúnyogokkal is táplálkozó fecskék száma az utóbbi évtizedben tizedére csökkent. Ha ezekben a folyamatokban az ember mechanikusan részt vesz, akkor az javulást semmi esetre sem eredményezhet – hangsúlyozta a nemzeti park igazgatója. Úgy fogalmazott: az embereknek tudomásul kell venni, hogy egy bizonyos környezetben élnek, s a vizes élőhelyekhez a szúnyog jelenléte hozzátartozik. Másfelől létezik egyedi védekezés, mint a különböző riasztó szerek használata, de távol tartja a szúnyogot például a levendulaolaj is.

Már lehetne, de még nem kell irtani

Legkorábban a jövő hét második felére valószínűsíthető az első balatoni szúnyogirtás, mondta a korábbi tájékoztatást cáfolva Sáringer-Kenyeres Tamás, a balatoni szúnyogirtásért felelős szakértői csoport vezetője. Közlése szerint a kivitelező megvan, ezért elméletileg akár fel is szállhatnának a gyérítést végző gépek a Balatonnál, de a beavatkozásra egyelőre nincs szükség. 

– Három hete figyeljük a lárvák mennyiségét. Egyelőre nem éri el azt a szintet, hogy irtani kelljen – mondta Sáringer-Kenyeres Tamás, aki szerint az első biológiai irtásra a jövő hét vége felé lehet szükség.

Pozitív, hogy az idén rendelkezésre álló forrás biztosan elegendő lesz. Az állam ugyanis 45 millió forintot ad a balatoni gyérítésre, melyet még egyszer ennyivel toldanak meg a térség önkormányzatai. Ez az együttes összeg harmincmillióval több a tavalyinál, s húszmillió forinttal múlja felül a két évvel ezelőtti keretet. Az idei forrás elméletileg három biológiai és akár hét kémiai irtás költségét fedezi.

Kaposvár: kétszázezer négyzetmétert permeteznek

– Kaposvár költségvetésében az idén két és fél millió forintot különítettünk el erre a célra, tavaly is ennyi volt – számolt be Répás Orsolya, a kaposvári városháza szóvivője. – Permetezésre akkor kerül sor, ha az indokolt. Ha száraz lesz a nyár és a vérszívók nem szaporodnak el, s nincs lakossági panasz, úgy feleslegesen nem irtunk.

Felidézte: volt olyan év korábban, amikor egyáltalán nem kellett permetezni. Tavaly két alkalommal történt szúnyogirtás. A permetezést repülőgéppel hajtják végre: ilyenkor a vizes, egybefüggő zöld területeket szórják meg a szakemberek. A megyeszékhely környékén egyebek mellett a Kapos-völgyét, a Deseda strandot és a nagyobb parkokat. Nagyjából 200 ezer négyzetméternyi felületet érint a beavatkozás.

Kezdődik a szúnyogirtás 

2011. május. 20. péntek Szerző: ZH online

A Magyar Turizmus Zrt. az idén 45 millió forintot biztosított a jövő hét végén kezdődő balatoni szúnyogirtásra, a térség önkormányzatainak területarányosan ugyanennyivel kell hozzájárulniuk a költségekhez.

Így - míg tavaly 60 millió forintos keret állt rendelkezésre, ami nem bizonyult elegendőnek - idén 90 millió forint jut a balatoni szúnyogirtásra, ebből 3 biológiai és 7 kémiai beavatkozást terveznek. Az önkormányzatoknak a biológiai irtásoknak 30 százalékát, míg a kémiainak 50 százalékát kell állniuk.

Butíthat a szúnyogirtás?

Nők Lapja Cafe 

2011. 05. 19. 

A korábban elterjedten használt szerves foszforsav-észter típusú rovarirtó szerek neurotoxikus hatása régóta ismert. Azonban ezek a vegyületek kisebb mennyiségben is hosszú távú káros hatással bírhatnak. 

Egy amerikai vizsgálat szerint a magzati korban szervezetbe kerülő anyagok még a kisiskolás korban is észrevehetően csökkentik az érintett gyermekek szellemi képességeit, intelligenciáját. A felmérésben több mint 300, farmokon dolgozó várandós nőnek és gyermekének permetszerterhelését vizsgálták több éven keresztül. A gyermekekkel hétéves korukban intelligenciatesztet töltettek ki.

A gyermekek családi hátterének (például az anya végzettsége, intelligenciája) figyelembevételével végzett értékelés szerint azok gyermekeinek IQ-ja, akiknek a szervezetébe a terhesség alatt a legtöbb permetszer került, átlagosan 7 ponttal alacsonyabb volt, mint a legkevésbé érintettek gyermekeinél. Azonban a kisgyermekek szervezetének permetszer-szennyezettsége nem befolyásolta a hétéves kori intelligenciájukat.

Egy másik vizsgálat szerint a települések szúnyogirtására még néhány éve hazánkban is használt klórpirifosz szintén károsítja a kisiskolások szellemi képességeit. A köldökzsinórvér klórpirifosz-tartalmának a mért értékek egységnyi szórással történő növekedése az IQ 1,4, míg a memóriaérték 2,8 százalékos csökkenését eredményezte.

Forrás: greeninfo

Szexuális úton terjedt tovább a szúnyogok által terjesztett vírus

Nők Lapja Cafe 

2011. 05. 17.

Erős fáradtság, bedagadt csukló, számos kiütés és fájdalmas vizelés – többek között ezek a tünetek jelentkeztek egy szúnyogokat vizsgáló professzornál. Néhány héttel később feleségén is. 

A szex veszélyes üzem

Brian Foy professzor, a Colorado Egyetem munkatársa Kevin Kobylinski PhD hallgatóval Szenegál egyik dél-keleti falvába, Bandafassiba utazott tanulmányi útra. Útjuk során szúnyogokat fogtak be, melynek következtében számos rovarcsípéssel „gazdagodtak”.

Miután 2008 augusztusában hazatértek, mindketten megbetegedtek. Tüneteik között szerepelt az erős fáradtság, bedagadt csukló, számos kiütés és fájdalmas vizelés. Foy professzornál bőrproblémák is jelentkeztek, az ondójába pedig vér került. Néhány héttel később Foy feleségén is a férjéhez hasonló tünetek jelentkeztek, miközben rendkívül érzékennyé vált a fényre. Négy gyereküknek azonban semmi baja nem lett.

A házaspár az Egyesült Államok Betegségfelügyeleti és Megelőző Központjának munkatársaihoz fordult, hogy próbálják meg beazonosítani, milyen kórral fertőződtek meg, de az orvosok csupán találgatni tudtak. Egyik felvetésük az volt, hogy talán a dengue-láz okozta betegségüket, noha az ellen Foy és Kobylinski is be voltak oltva.

Egy év is eltelt, mikor Andrew Haddow, a Texas Egyetem orvosi entomológusa egy Foyjal eltöltött baráti sörözés során felvetette, hogy talán a Zika-vírus állhat a tünetek mögött, majd a szükséges vizsgálatok be is igazolták megérzését. A körülmények figyelembevétele után egyértelművé vált, hogy felesége csakis szexuális úton fertőződhetett meg, hiszen lakhelyükön, Coloradóban nem él az a fajta szúnyog, amely a Zika-vírust terjeszti, és Foy professzor – az Emerging Infectious Diseases című lapban beszámolt róla, hogy hazatérte után nem sokkal, még mielőtt saját magán kijött volna a betegség – együtt volt a feleségével.

Az eset azért keltett különös figyelmet, mivel először fordult elő, hogy egy rovar által terjesztett vírus szexuális úton egyik emberről továbbterjedt egy másikra.

Forrás: medipress

A dengue-láz:

magas lázzal, fejfájással, ízületi, izom- és csontfájdalommal járó betegség, amelyet egy szúnyogfaj terjeszt a trópusi országokban. Vírusölő szerek és védőoltás egyelőre nincs ellene. A betegség hét–tíz napig tart, és az esetek tíz százalékában okoz halálesetet. A halálos szövődmény legyengült szervezet vagy ráfertőződés esetén jellemző. Andy Irons szörfbajnok 2010 novemberében bekövetkezett halálában is közrejátszott a dengue-láz.

Forrás: medipress

Jövő héten már kezdődik a szúnyogirtás a Balatonnál

2011. május 13.

Szerző: MTI

A Magyar Turizmus Zrt. az idén 45 millió forintot biztosított a várhatóan jövő hét végén kezdődő balatoni szúnyogirtásra, a térség önkormányzatainak területarányosan ugyanennyivel kell hozzájárulniuk a költségekhez - mondta Lázár János, a Balatoni Szövetség (BSZ) titkára a szervezet pénteki elnökségi ülésén Vörsön.

Míg tavaly 60 millió forintos keret állt rendelkezésre, ami nem bizonyult elegendőnek, az idén összesen 90 millió forint jut a balatoni szúnyogirtásra, ebből az összegből 3 biológiai és 7 kémiai beavatkozást terveznek. Az önkormányzatoknak a biológiai irtások 30 százalékát, míg a kémiainak 50 százalékát kell állniuk. 

Lázár János elmondta, hogy a feladat elvégzésére kiírt közbeszerzési pályázat jövő héten zárul, amelyre a korábbi szolgáltató nyújtott be egyedül érvényes pályázatot. Az első biológiai irtás a jövő hét végén esedékes, amelynek megkezdéséhez minden adott - tette hozzá. Az irtások pontos időpontját, mint minden évben, egy szakértői csoport fogja meghatározni.

A titkár arról is beszámolt, hogy a BSZ felvette a kapcsolatot a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel, és kezdeményezte turisztikai szervezetek és vállalkozók támogatásával, hogy indítsanak mintegy 10 millió forint értékben a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal összehangolt kutatásokat a biológiai szúnyogirtás nagyobb területen történő bevethetőségére, továbbá annak kiderítésére, hogy miként lehet csökkenteni az árvaszúnyog inváziókat.

Balázs Árpád, a BSZ alelnöke, Siófok polgármestere üdvözölte a kezdeményezést, és reményét fejezte ki, hogy a nemzeti park hozzáállásában áttörést hozhatnak az újabb kutatások. Mint mondta, régóta hiába harcol azért, hogy az évek óta bevizsgált, bevált, mellékhatás nélküli biológiai irtást engedélyezze nagyobb körben a nemzeti park, mert a Balaton egyes területei egyszerűen élhetetlenek a szúnyogok miatt.

Farkas László, Vörs polgármestere arról számolt be, hogy a Kis-Balaton fővárosának mondott településén, ahol a természetvédelmi terület szomszédsága miatt nem irthatják a szúnyogot, "utolsókat rúgja a turizmus". Megjegyezte, hogy több tucatnyi, hajdan Vörsön nyaraló családdal beszélgetett, akik valamennyien a túl sok szúnyogot nevezték meg távozásuk okaként.

Már áprilisban belevágnak a szúnyogirtásba

2011. április 11.

Szerző: MR1-Kossuth Rádió

A Balatonnál majdnem százmilliót költenek majd a szúnyogirtásra, a munka akár már a hónap végén elindulhat, máshol viszont rosszabb a helyzet.

A csapkodás semmit sem ér, legfeljebb csak kék-zöld foltos lesz az a terület, ahová a tenyér becsapódik. A szúnyog rafináltabb és jobb reflexekkel rendelkező lény annál, mintsem hogy ilyen módszerekkel távol lehessen tartani magunktól - hangzott el az MR1-Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.

Idén az állam 49 millió forinttal segít, az önkormányzatok pedig majdnem ugyanennyit tesznek majd hozzá, így körülbelül 90 millió forint juthat majd a védekezésre - mondja Lázár János, a Balatoni Szövetség elnöke. Kémiai irtást 5600, biológiai gyérítést 1900 hektárom végeznek majd a kiemelt üdülőövezetekben. Amint a gyorsított közbeszerzési eljárás lezárul, már indulhat is a munka, az első biológiai irtása akár már április végén sor kerülhet. Tavaly egyébként volt olyan település, amelyik nem fizette be a szúnyogirtásból rá eső összeget a szövetségnek, annak pedig nincsenek tartalékai, így idén ezek egyszerűen kimaradnak majd az irtásból – hangsúlyozta Lázár.

Sáringer-Kenyeres Tamás biológus, a szakértői csoport vezetője azt mondja, ha most beindulhat a munka, sikerrel lehet majd gyéríteni a szúnyogállományt, de a kívánatos eredményhez többszörös biológiai beavatkozásra van szükség. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területein továbbra is tiltott az irtás, a szakértők itt most azt vizsgálják, hogyan lehetne mégis elindítani egy-egy biológiai gyérítést a fokozottan védett szakaszon is.

A Velencei-tónál, a Tisza-tónál, a Duna-kanyarban sajnos már rosszabb a helyzet, egyelőre az állami pénzek forrásait keresik, de a szakértő úgy tudja, napokon belül itt is megszülethet az egyezség. Az idő mindenesetre sürget, hiszen április végén, május elején már dolgozni lehetne. Az országban egyébként elsőként Százhalombattán kezdődik meg az irtás, itt már hétfőn nekiállnak a munkának, és az idei szezonban összesen harmincmilliót költenek majd erre a fővároshoz közeli városban.

Már hétfőn megkezdik a szúnyogirtást Százhalombattán

2011. április 08.

Szerző: MTI

Mivel a korábbi években is sikerült megakadályozni a vérszívók invázióját a lehető leghamarabb megkezdett földi és légi gyérítéssel, már hétfőn hozzálátnak az irtáshoz.

Az országban elsőként kezdi meg a szúnyogok elleni védekezést Százhalombatta önkormányzata hétfőn; a földi és légi gyérítésre idén csaknem harmincmillió forintot költenek - közölte a polgármesteri hivatal szóvivője pénteken az MTI-vel.

Nyilas Hajnalka elmondta, hogy mivel a korábbi években is sikerült megakadályozni a vérszívók invázióját a lehető leghamarabb megkezdett földi és légi gyérítéssel, már hétfőn hozzálátnak az irtáshoz. 

A munkát 715 hektáron végeztetik el - elsősorban a város külterületein, az erőmű és a Duna között, illetve a Mol és város között húzódó erdős területekre összpontosítanak.

Várhatóan 33 alkalommal végeznek majd irtást, ebből 24 földi, 6 légi és 3 úgynevezett biológiai gyérítés lesz (ez utóbbi módszerrel a lápos- vizes területeken elszaporodott lárvákat semmisítik meg).

Hamarosan kezdődik a szúnyogirtás

2011. április 07.

Szerző: MTI

Az elmúlt évekhez hasonlóan 80 millió forint áll rendelkezésre az idei szúnyoggyérítésre Szegeden; a munkát elsősorban biológiai védekezéssel szeretnék elvégezni, de szükség esetén a vegyi irtást is alkalmazzák majd - mondta a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. vezetője csötörtökön, a témában tartott sajtótájékoztatót követően.

Makrai László ügyvezető igazgató kifejtette: korábban a források 95 százalékát a kémiai irtás során használták fel, csak 5 százalékát fordították biológiai fellépésre. A mai technológiai viszonyok mellett a biológiai megsemmisítés felé tolják majd el az arányt. Teljes megsemmisítésre nem lesz lehetőség, hiszen a csípő szúnyog is a tápláléklánc része, így teljesen kiirtani nem szabad - magyarázta a szakember. 

A munkálatok miatt olyan szakértőkkel egészítették ki a stábot, akik a lárvák élőhelyét derítik fel Szegeden és a város környékén. Emellett térinformatikai alapra helyezték az élőhelyek meghatározását, mely részben műholdas rendszerek alkalmazásával, részben légi fotózással valósul meg. Ezekből az adatokból GPS-koordinátát számolva, pontosan irányítani tudják a baktériumos kezelést.

Makrai László kiemelte: az elmúlt évszakokban jelentős mennyiségű csapadék hullott a Dél-Alföldre, ami óriási, belvízzel elöntött területeket eredményezett. A város közigazgatási határán belül 6319 hektáron történik légi-kémiai és több mint 900 hektáron biológiai védekezés a szúnyogok, illetve azok lárvái ellen. A lárvák élőhelyeit már feltérképezték, s két hete a szakértők figyelik a lárvasűrűséget. Egyelőre az érintett vizek 10-12 Celsius-fokosak, így még nem tudtak kikelni a lárvák.

Ha a vizek hőmérséklete eléri a 16 fokot, beindul a rovarok fejlődése és be lehet indítani a baktériumos irtást. Az ehhez használt biológiai anyag nem engedi kikelni a csípő szúnyog lárváit, a többi vízi szervezetre hatástalan. Ha nem érnek el kellő hatást a biológiai fellépéssel és a csípésszám meghaladja az óránkénti 30-40-et, megkezdik a kémiai irtást. Ezt a munkát hét repülőgéppel végzik majd.

Új adónem bevezetésével teremtenek forrást szúnyogirtásra Jászladányban

2011. március 23.

Szerző: MTI 

Várhatóan még márciusban megalkotja a jászladányi önkormányzat azt a rendeletet, mely szerint új adónemet vezetnek be a szúnyogirtáshoz, a kóbor ebek befogásához és a parlagfű-mentesítéshez szükséges pénzügyi források előteremtésére.

Dankó István (független), a település polgármestere elmondta: a képviselő-testület februári ülésén született meg az elvi döntés, amelyet nemrégiben egy falugyűlésen ismertettek a lakosokkal. A fórumon a mintegy hatezres lélekszámú nagyközségben élőknek mindössze az egy százaléka jelent meg. S bár ott többen kifejtették, hogy a magánszemélyek kommunális adójának bevezetése tovább nehezíti a megélhetésüket, abban egyetértettek, hogy ezekre a célokra mindenképpen áldoznia kell Jászladánynak - tette hozzá a polgármester, aki cáfolta azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint az elképzelés megvalósítását komoly lakossági felháborodás kísérné a községben.

Dankó hangsúlyozta: kezdeményezésük korántsem példa nélküli Magyarországon, s az önkormányzat rákényszerült erre a lépésre, hiszen állami támogatásra nem számíthat e feladatok megoldásához. 

Az előreláthatólag március utolsó napján megszülető rendelet olyan mértékű adóterhet - ingatlanonként évente 3000 forintot – jelent majd, amely minden család számára megfizethető. Ráadásul mivel a rendelet a tervek szerint csak július 1-jével lép életbe, 2011-ben csak a fenti összeg felét kell befizetniük az ingatlantulajdonosoknak – tette hozzá a településvezető. 

Kitért arra, hogy a jogszabály hatályba lépése előtt a helyhatóság saját forrásból elvégeztet egy szúnyogirtást. A légi kémiai kezelések ára a község mintegy 440 hektáros belterületére vetítve alkalmanként nyolcszázezer és egymillió forint között van. A polgármester kiemelte, hogy az idén a környék nagy kiterjedésű, tavasztól őszig szúnyogtenyészetként működő belvízfoltjai miatt valószínűleg a szokásosnál is több gyérítésre volna szükség, különös tekintettel a vérszívók által az utóbbi években egyre gyakrabban terjesztett fertőzésekre. 

Az új adónemtől remélt bevételekről szólva Dankó István közölte: a szemétszállítási díj 80 százalékos befizetési moráljával számolva egy teljes évben körülbelül 5 millió forint folyhat be ebből a forrásból. Az összegnek azonban csak egy részét - 2 millió forintot - különítenék el két szúnyogirtás elvégeztetésére. Hasonló összeget szánnának a településen rendkívül elszaporodott kóbor, illetve oltatlan, a járókelőket veszélyeztető kutyák befogására - számuk becslések szerint 300-ra tehető -, a maradék pénzt pedig az allergiások számára elengedhetetlen parlagfű-mentesítésre fordítanák.

Állami támogatást kap a balatoni szúnyogirtas

2011. március 04.

Szerző: MTI 

Lesz pénz az idei balatoni szúnyogirtásra, a kiemelt üdülőövezet várhatóan 45 millió forintos állami támogatást kap a célra, amelyhez ugyanekkora összeget kell hozzárakniuk az érintett önkormányzatoknak.

Az elmúlt években akadt önkormányzat, amelyik nem fizette be a kasszába az irtás költségeinek ráeső részét, és a BSZ-nek nincsenek tartalékai, hogy állja nem fizetők helyett a költségeket. Ezért idén az ilyen települések területét kihagyják a szúnyogirtásból - közölte Lázár János, a Balatoni Szövetség (BSZ) titkára a szervezet pénteki közgyűlésén Keszthelyen.

A 90 millió forintos keret fedezi majd az egy-egy szezonban, általában áprilistól szükségessé váló 2-3 biológiai és 5-7 kémiai beavatkozást, továbbá ebből fizetik azt a szakértői csapatot is, amelynek vizsgálatai nyomán alkalmanként elrendelik az irtást.

Lázár János arról is beszámolt, hogy a BSZ felvette a kapcsolatot a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel, kérve, hogy a tudósok vizsgálják meg a csapadékos, belvizes időjárás balatoni élővilágra gyakorolt hatását. Az elmúlt egy-két évben már nemcsak a szúnyogok, hanem például a nem csípő, de tömegesen előforduló árvaszúnyogok okoznak egyre nagyobb gondot az üdülőövezetben. Így arra a kérdésre is választ várnak a tudósoktól, gyéríthető-e, illetve szabad-e gyéríteni az árvaszúnyogot.

A Balatonon négy évenként írnak ki közbeszerzési tendert a szúnyogirtás elvégeztetésére, amely ismét esedékessé vált, így a pályázat egy ügyvédi iroda közvetítésével hamarosan megjelenik.

Szúnyogcsípés következményekkel 

Natursziget 2010. augusztus 10.

A szúnyogok a szép nyári napok elkerülhetetlen következményei. Valójában bosszantóak, de a szúnyogcsípést Európában veszélytelennek minősítik. Azonban a szúnyogcsípés allergiás reakciót válthat ki és bőrpírt, valamint duzzanatot okozhat. TOVÁBB>>

(Forrás: Mückenstich mit Folgen, németből fordította: Koncz László, Malária)

A malária körforgása

2009.10.09.

Malária. Ez a számunkra nem túl ismert és nem túl közeli betegség fél percenként szedi áldozatát szerte a világban, 2006-ban mintegy 247 millió regisztrált megbetegedés volt, ebből legalább 1 millió beteg meghalt, legtöbbjük Afrikában. A malária mindezek mellett megelőzhető és gyógyítható is. A malária, régies nevén: váltóláz az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett kórokozók által kiváltott betegség. A betegséget négy különböző Plasmodium fajba tartozó parazita egysejtű okozhatja: a Plasmodium vivax, a Plasmodium ovale, a Plasmodium malariae és a Plasmodium falciparum. A betegség az utóbbi típusú fertőzés esetén a legsúlyosabb lefolyású. Régen úgy gondolták, hogy kiváltó oka a mocsarak káros kigőzölgése (innen ered neve is: az olasz „mal aria” jelentése rossz levegő). Afrikában a legfőbb megelőzés a bogárháló, vagy ismert még baldachin néven, ezt a WHO ingyen osztja a rászorulóknak, ezzel is próbálva megakadályozni betegség terjedését. A következőkben a malária körforgásáról lesz szó, a moszkitó lárváktól kezdve a paraziták vérbe jutásáig. TOVÁBB>>

Facebook:

CÍM:
8360 Keszthely,
Vak Bottyán utca 37.

Kapcsolat:
Email: pannonia(kukac)pkkft.hu



© 2016 Minden jog fenntartva Pannónia Központ Kft.

MÁS HIVATKOZÁSOK:

Köszönjük levelét!